Nyitott szemmel jár a természetben

A Naplóban is rendszeresen publikáló fotós szabadidejében feleségével, Krisztinával a természetet járja, élményeit fényképeken örökíti meg, hogy azokat később megoszthassa az érdeklődőkkel. Előadására sokan voltak kíváncsiak Tapolcán, ahol a Balatoni, a Fertő-hansági és az Őrségi Nemzeti Parkot mutatták be.

Gábor kitartásának és profizmusának köszönhetően olyan növényeket, állatokat ismerhettek meg közvetlen közelről az érdeklődők, amelyeket az átlagember szinte soha nem pillanthat meg. A természetfotós ugyanis fényképezőgépével eljutott olyan helyekre is, amelyek csak külön engedéllyel látogathatóak, nem beszélve arról, hogy egy-egy kép elkészítéséhez minden bizonnyal mélységes alázatra és kitartásra, türelemre volt szükség. Önzetlenségének hála, azonban a közönség profi felvételeken láthatta nemcsak a Tapolcai-medence páratlan panorámáját és a Magas-Bakony bükkösét, hanem a ritka, védett növény- és állatfajok sokaságát is. Azok között például a Balatoni Nemzeti Park címernövényét, a meglehetősen ritka lisztes kankalint, egy somlói képen a szépséges nászruhás madarat, a Szentbékkállán felfedezett ritka növényt, a tyúktaréjt.

Gábor nem fukarkodott az információkkal sem, így kiderült, hogy a kis kárókatona az utóbbi években kezdett el szaporodni vidékünkön, az Apolló lepke pedig az amatőrök számára is könnyen megközelíthető fotótéma. Nála ritkább a díszes tarkalepke és a selyemgém, vagy a csak a Soproni-hegységben és a Magas-Bakonyban élő hegyi szitakötő. Télen nálunk lakik több északi madár, mint például a ritka jeges, északi és sarki búvár.

Ami pedig a kultúrtörténeti értékeket illeti, útszéli kőkeresztek, díszes oromzatú káli-medencei házak, kastélykertek, templomok mellett sem tudott csak úgy elmenni a fotós. Különböző hangulatfelvételeket szintén bemutatott, harmatcseppet őrző vagy éppen jégbe fagyó őszi levelet, jégkristályokat.

Érdekes információ, hogy a boldogasszony papucsa orchideát felesleges ellopni, mert az átültetést semmiképpen nem éli túl, sokvirágú egyede ma már sajnos ritka a Dunántúlon. Akárcsak a ragadozó életmódot folytató rablópille, a mocsári teknős, a fehér hátú fakopács és a kapcsos korpafű.

Aki pedig lemaradt az élvezetes előadásról, az mindezt láthatja Gábor honlapján is, ahol a fotós több ezer képét osztja meg az érdeklődőkkel.