Átszervezés után a pápai kórház

- Az egészségügyben tapasztalható átalakításokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb, az embereket leginkább érdeklő kérdés: hogyan érintik a változások a betegeket?

- A pápai kórházban már május elsejével megkezdődött az államosítás. Noha a kórház állami tulajdonba került, ez önmagában nem befolyásolja a betegellátást, a kórház struktúráját. A nagy változást az jelentette, hogy július elsejével átalakult az egész ország fekvőbeteg-ellátási struktúrája. Ahol a szakvélemények szerint nem volt biztosítható a megfelelő színvonalú betegellátás, ott aktív ellátásokat szűntettek meg. A minőségi betegellátás érdekében ezeket a feladatokat más intézmények kapták meg, így kialakult egy új területi ellátási rend.

- Mit jelent mindez a pápai Gróf Esterházy Kórház számára?

- A pápai kórház az átalakítások után két szakma vonatkozásában szenvedett el aktív ágyveszteséget: az urológia és a szemészet területén. Ennek következtében az eddig osztályos háttérrel működő feladatellátás egynapos sebészeti formába ment át. Nem szűntek meg korábbi ellátások, hanem 24 órás ellátási formára változtak. A betegek szempontjából ez annyit jelent, hogy a páciens a műtét napjának reggelén érkezik, majd másnap reggel távozik. Természetesen igény esetén - és ha biztosított a beteg felügyelete - akár már délután is elhagyhatja a kórházat. Minden olyan beavatkozás, amit eddig a szemészeten elvégeztünk, az egynapos sebészetben ezután is elvégezhető, azaz nem kell más kórházakba utazni a szemműtétek miatt. Az urológia esetén egy-két beavatkozást nem, de az összes többit továbbra is vállaljuk. Véleményem szerint ennél a két szakmánál az átalakítás nem jelent számunkra visszalépést, hiszen a betegek ezentúl is megkapnak mindent, amit eddig biztosítottunk.

- Sokáig kritikus pontnak számított a kórházban a szülészet-nőgyógyászati-, illetve a gyermekosztály sorsa.

- Az érdekérvényesítő képességünknek köszönhetően és a szaktárcával folytatott egyeztetés eredményeképpen intézményünkben megmarad a szülészet-nőgyógyászati osztály, amely ugyan 20 helyett 15 ággyal működik tovább. A Szakmai Tagozat véleménye alapján az eddigiekhez képest magasabb ellátási szintre soroltak be bennünket. A gyermekosztályunk „érintetlen” marad, itt ágyszám-csökkenés sem lesz. Folytatja működését a sürgősségi és az intenzív osztályunk is, utóbbi kettővel kevesebb ággyal. A kialakult struktúra tekintetében úgy látjuk, hogy a hat ágynak elégnek kell lennie a feladatellátáshoz az intenzíven.

- Vannak még nyitott kérdések a kórház-átalakítással kapcsolatban?

- A sebészeti szakma esetében továbbra is 29 ágyon folyik a gyógyítás, az viszont még kérdéses, hogy ezekhez az ágyakhoz milyen beavatkozásokat rendelnek majd hozzá. Egyelőre nem tudjuk, hogy elvégezhetjük-e a gyomor- és bélrendszert érintő súlyosabb műtéteket. Ha a finanszírozási szerződésben nem kötnek velünk megállapodást ezekre a műtétekre, akkor hivatalból fogjuk kérni az egyedi finanszírozást. Hasonló cipőben járunk az érsebészeti beavatkozásokkal. Tudni kell, hogy kórházunkban tapasztalt, rendkívül nagy gyakorlattal rendelkező érsebészek dolgoznak. Mindenesetre az emésztőtraktus daganatos betegségeit, valamint az érbetegeket a mi szintünknek megfelelően továbbra is szeretnénk ellátni. Hozzátenném, hogy a belgyógyászati szakma esetében lehetőséget kaptunk arra, hogy a 60 aktív ágyon belül 15 ágyat elkülönítsünk a gyomor-bél traktus betegségeinek a kezelésére. Ezzel a döntéssel elismerték az eddigi törekvéseinket, amik a különféle fejlesztéseinkben, beruházásainkban, eszközbeszerzéseinkben is megnyilvánultak.

- Volt olyan osztály a pápai kórházban, ami megszűnt?

- Igen, a belgyógyászati rehabilitációs osztály. Itt olyan betegeket ápoltunk, akik otthonukba még nem bocsájthatóak, viszont úgynevezett aktív ellátást már nem igényelnek. A 20 ágyat megosztva visszakaptuk krónikus ellátásra és mozgásszervi rehabilitációra. Fontos számunkra, hogy a mozgásszervi rehabilitációt fejleszteni tudjuk, hiszen ezen betegek száma az életkor előrehaladtával rohamosan nő, valamint a város turizmusfejlesztési koncepciójával is összhangban van az egészségturizmus erősítése révén.

- Mi a helyzet a járóbeteg-ellátással?

- Jelenleg még nem tudok konkrétumot mondani a járóbeteg-ellátás átalakulásáról és az úgynevezett egynapos sebészeti beavatkozásokról. Habár folyamatosan végezzük a beavatkozásokat, de egyelőre nem ismerjük az arra irányuló pontos számokat. Ez napokon belül kiderül. A járóbeteg-ellátásra a szaktárca tájékoztatása szerint szeptemberben tudunk visszatérni. Elképzeléseink szerint a kardiológiát, a diabetológiát, az endokrinológiát, valamint az urológiát kívánjuk megerősíteni a járóbeteg-ellátásban, valamint a rehabilitáció tekintetében a fizio- és mozgásterápiát. Mindet egybevetve elmondható, hogy az intézményünk és a hozzánk tartozó lakosság nem szenvedi kárát az egészségügy átalakulásának.

Dr. Vörös Ibolya kérdésünkre kifejtette, hogy az egészségügyi ellátásban végbemenő mostani változtatásokat leginkább az indokolta, hogy az egészségügyi ellátórendszer mára elavulttá vált. - Ez a rendszer több mint 40 éve ugyanebben a struktúrában működik, és már régen megérett arra, hogy változtatásokat eszközöljünk rajta. Az ellátásokat centralizálni kell, miközben arra kell törekedni, hogy a beteg az igényeinek és a betegségének megfelelően a legmagasabb szintű ellátási formában részesüljön. Ehhez bizonyos betegségek gyógyítását úgymond centrumhoz kell kötni - fogalmazott a pápai Gróf Esterházy Kórház főigazgatója.