Adósságspirálban a lakosság

Kísérletet tettünk arra, hogy adatokhoz jussunk a veszprémi adóshelyzetről. Nem hivatalos adatok szerint a veszprémiek már tavaly nyáron félmilliárd forinttal tartoztak a közüzemi szolgáltatónak. A helyzet jó ismerői és az energiaszolgáltatók nem szívesen nyilatkoznak sem az adósságállományról, sem arról, milyen megoldásokban gondolkodnak, miként kívánják behajtani a kinnlevőségeiket. Legnagyobb a gond a lakótelepeken, a lakótelepeken, ugyanis a lakásszövetkezeteket és a társasházi közösségeket terheli a felelősség a gigantikus lakóházak üzemeltetéséért.

Az üzemeltetők és a szolgáltatók a legkülönfélébb módszerekkel próbálnak a pénzükhöz jutni, leginkább külső pénzbehajtó cégekkel, úgynevezett adósságkezelő, követelésbehajtó vállalkozásokkal kötnek szerződéseket. A közüzemi szolgáltató például a 30 napon túli lejárt követeléseket átadja a hátralékkezelő társaságnak, erről a hátralékos ügyfeleket írásban tájékoztatják, majd az utolsó fizetési felszólítást követően az adósnak még öt nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy rendezze a tartozását.

Amennyiben ez nem történik, meg az adósságkezelő társaság intézkedhet:  jogosult pénz átvételére és fizetési megállapodás megkötésére is. Amennyiben ez sem vezet eredményre, jelzálogjogot jegyeztetnek be az ingatlanra. A közüzemi szolgáltató már azzal is kísérletezett, hogy a fizetési határidőt „előre hozta”, ugyanis az a tapasztalata, hogy a hó első felében „jobb a fizetési morál”, a hó végére egyszerűen elfogy az emberek pénze.

Könnyebb helyzetben van a szolgáltató egy-egy családi háznál, mert ki lehet kapcsolni az áramot, vagy a fűtést, korlátozni a vízhasználatot. De mit tegyen a lakásszövetkezet, amely több ezer lakásról gondoskodik s a kinnlevősége százmilliókban mérhető?

A legnagyobb veszprémi lakásszövetkezet vezetője elmondta, a lakók adósságállománya százalékarányban eléri a forgalom 20 százalékát.

A késedelmes fizetővel nyomásgyakorlással még tudnak mit kezdeni, de azokkal, akiknek az adóssága százezres nagyságrendű már szinte semmit. Vannak olyan családok, amelyek adóssága meghaladja az egymilliót. A lakásuk végrehajtás alá kerül, megkísérlik elárverezni, de kérdés, hogy a lakásszövetkezet hozzá jut-e a pénzéhez? Az adósoknak gyakran akkora devizahitel-hátralékuk is van, hogy meghaladja a lakás jelenlegi árát, vagyis több a hitel, mint amennyit a piacon a lakás ér. A lakásszövetkezet alapszabályába iktatta az ingatlanok adásvételét is, mert azt reméli, a piacon (esetleg) jobb áron értékesítheti az adós lakását, mint amennyiért az árverésen megvette. Bonyodalmas és költséges megoldás, és évekig eltarthat. A végrehajtáskor, először az állam kapja meg azt, ami megilleti (illeték, adók stb.), azután a bank, majd -  attól függően ki milyen sorrendben  jegyeztette be a jelzálogot – az energiaszolgáltatók vagy a lakásszövetkezet.

Például egy Halle utcai 54 négyzetméteres lakás árverését a végrehajtó 10 millió forinttal tűzte ki. Az ingatlan menekülési ára az összeg a 70 százaléka, azaz 7 millió forint olt, a piacon pedig nem adtak érte többet 5 milliónál. A befolyó összeg közel sem fedezte a család adósságát, a szolgáltatók pedig hoppon maradtak. Ennek a súlyos kérdéskörnek van egy morális háttere is, erre hívják fel a figyelmet az érintett szolgáltatók: romlik a fizetési morál azok körében, akik megfeszülnek, de kifizetik a közös költségeket. Felmerül bennük a kérdés, ha vajon ők miért fizessenek, ha mások ezt következmények nélkül megtehetik?  Nemrégiben egy veszprémi házban a tartozások miatt a szolgáltató korlátozta a melegvíz-fogyasztást. És mi történt? Az adós továbbra sem fizetett s azok sem kaptak vizet, akik tisztességesen fizettek.keret

A legfrissebb (novemberi) adatok szerint az ország lakosságának két hónapon túli rezsiadóssága csaknem 77 milliárd forint. Ennyivel tartozunk a gáz-, az áram- és a távhőszolgáltatóknak. A Magyar Energetikai Hivatal  tavaly novemberi adatai szerint, az adósság augusztusban 20 milliárd forinttal volt kevesebb, mint két hónappal később.