Ezzel nem lehet betelni

Hiába a rutin, meg az évek, a bizakodó várakozás megbizsergeti még a sokat tapasztalt vadászembert is. A nagyvad vadászat veszélyes, ugyanakkor – már csak a társaság okán is – feledhetetlen élményeket nyújt a résztvevőknek. Ezt tapasztalta lapunk munkatársa is, aki Alsóperén járt.

Nagyon szervezett, szinte katonás formában zajlik a társas nagyvad vadászat. Ez egy veszélyes vadászati módszer, ahol különösen fontos az írott és íratlan szabályokat betartása. A résztvevők a vadászat előtt – magyar és idegen nyelven - balesetvédelmi oktatásban részesülnek, a tudnivalókat írásban is megkapják. Amikor pedig a standra feláll a vadász, még egyszer elmagyarázzák számára: honnan jön a hajtás, mik a tiltott lőirányok, melyek a vadászható vadfajok. Ezt követően feszült szemlélődés lesz úrrá a puskásokon, egy rezdülésre, egy hangra várnak, s már célra is tartanak. Bennük van a sikerélmény reménye, a drukk, hogy nem hibázhatnak, mert nincs javítási lehetőség. Ha ugrik a vad, a csend egy pillanat alatt elillan – minden olyan hirtelen történik. Nehéz kordában tartani az adrenalin szintet.

(Fotó: Gáspár Gábor)

Tengerdi Győző vezérigazgató a Naplónak elmondta, a HM Verga Zrt.-nél évente 20-22 társas nagyvad vadászatot szerveznek, november közepén kezdik, s január elején fejezik be. Ezeken magyar és külföldi fizetővendégek vesznek részt. Az éves előírt vaddisznó kilövésük jó részét ezek keretében teljesítik. Hiába állnak sorban, a jelenleginél több nagyvadvadászatot nem terveznek. Egy területen évente csak egyszer hajtanak.

A nagyvad vadászaton egy időben 13-15 vadász van jelen, a csoportok általában két napot tartózkodnak az erdőgazdaságnál, ez idő alatt a helyzettől, a hajtáshosszaktól függően napi 3-4 hajtásra van lehetőség. Mindez igen komoly szervezési munkát igényel, hiszen a vadászok mellet akár 20-30 hajtó is mozoghat a területen.

A legutóbbi vadászat első napján 17-, a másodikon 19 vadat ejtettek. A vadászok mindegyike visszatérő volt, ami egyébként mindegyik társasvadászatukra jellemző. A teríték mellett állva a bizonytalanul imbolygó fáklyafénynél számba veszik a nap(ok) eseményeit, majd a jövőre gondolnak. A vendégeik olyannyira jól érzik magukat a Vergánál, hogy a vadászat befejezését jelentő esti tiszteletadás után már le is foglalják a következő évi vadásznapokat. Ahogy mondják: ezzel nem lehet betelni.