Kit és mikor bírságolhat a hatóság?

A tavaszi nagytakarítások közeledtével sokasodtak a városlakók köztisztasággal kapcsolatos kérdései - szerkesztőségünkben és a lakossági fórumokon is - ezeket az elmúlt hetekben alaposan körüljártunk. A haszon- és hobbiállat-tartással, a belvárost piszkító galambokkal is foglalkoztunk és a számos laikus vélemény mellett megszólaltattuk az önkormányzat illetékeseit is. A szabálysértők bírságolási gyakorlatáról és ennek jogszabályi környezetéről dr. Mohos Gábor veszprémi jegyzőt kérdeztük.

- Mit jelent és milyen eredménnyel/következménnyel jár az önkormányzat napi gyakorlatában, hogy az önkormányzati rendeletben előírt szabályok megsértése esetén alkalmazható szabálysértési tényállásokat a jogalkotó tavaly május 30-án hatályon kívül helyezte?

- Az előző évhez képest 2012-ben ötödére esett vissza az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési tényállások elkövetőivel szemben kiszabott helyszíni bírságok száma és a kiszabott pénzbírságok összege is. Tavaly április 15-ét követően azonban a hatáskör változása, állami hivatalhoz kerülése miatt már nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy ezen szabálysértések száma miképp alakult. Az önkormányzati rendeletekben előírt magatartási normák - szankció alkalmazásának lehetősége nélkül – így nyilvánvalóan nem tölthetik be a közösségi normák betartására irányuló funkciójukat.

Mesterházy Tibor és Kertész Imre  a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. dolgozói munka közben (Fotó: Gáspár Gábor)

- Önkormányzati rendelet szabályozza a galamb-piszok ügyet. Ki felelős és milyen mértékben a közterületek tisztaságáért, különös tekintettel a sétálóutcára. Amennyiben a felelős nem tesz eleget a kötelezettségeinek milyen szankciókkal sújtható?

- A város közterületeinek szervezett, rendszeres tisztántartásáért önkormányzati rendelet, illetve az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. köteles gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv tisztán tartása. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa ez irányú kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben jogosult erre kötelezni.

- A lakótelepeken ki vonható felelősségre a kutyapiszok és egyéb szemét, szemetelés okán, bírságolható-e az, aki ezért felelős, és ki bírságolhat, milyen rendelet alapján, hol, és milyen összegben?

-A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény tartalmazza a köztisztasági szabálysértés tényállását, amely lehetőséget ad arra, hogy azt a személyt, aki a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, vagy a felügyelete alatt lévő állat által okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértés miatt felelősségre lehessen vonni. A kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. Ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedő összegű helyszíni bírságot szabhat ki a közterület felügyelő is, az eljárás azonban a Járási Hivatal hatáskörébe tartozik.

- A jegyzőnek lehetősége van arra, hogy az állattartásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az állattartást korlátozza és megtiltsa?

- Az állattartásokkal kapcsolatos lakossági panaszok többnyire három jól körülhatárolható indokot jelölnek meg a korlátozásra irányuló kérelem alapjául. Az állattartás okozta szagok, az ezzel óhatatlanul együtt járó rágcsálók, élősködők, legyek elszaporodása és az állatok "hangoskodása" zavarja többnyire a szomszédokat. El kell tehát választani egymástól a mezőgazdasági haszonállat tartásának közérdekből, például turisztikai okokból történő korlátozását az állatvédelmi szabályok be nem tartása esetén alkalmazható szankcióktól. A jegyzőnek az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben meghatározott rendelkezések megsértése esetén van joga és egyben kötelessége is eljárni, ezek a rendelkezések azonban nem az állattartás fentiek szerint felsorolt következményeitől szenvedő emberek, hanem éppen az állatok védelméről szólnak. Ezek tipikusan az állatkínzási ügyek, vagy az állatviadalok szervezésének tilalma, valamint az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyás tilalma, közérthetőbben az az eset, amikor az állattartó szélnek ereszti a megunt, vagy más okból tovább tartani nem kívánt állatot.

A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására is kötelezheti az állattartót, kifejezetten  az állatok védelme érdekében. Ezek a rendelkezések tehát nem jelentenek megoldást az önkormányzati rendeletekben korábban szabályozott állattartási tilalmak megszüntetése miatt keletkező problémák megoldására, hiszen éppen azért születtek meg az önkormányzati rendeletek, mert csak ezekkel lehetett jogalapot teremteni a hatósági fellépésre – mondta Mohos Gábor.