2013.03.24. 18:04
Majtényi: "Ha csak egy embernek jogos a panasza, mellé kell állnom"
Veszprém - A jogállamiság helyreállításának elveiről tartott előadást Majtényi László jogtudós a Józan Ész Társaság pénteki összejövetelén.
A meghívó szervezet elnöke, Molnár Margit bevezetőjében említette, hogy Majtényi László pályája kezdetén tengerjoggal foglalkozott. Erre később, a párbeszéd idején fejtette ki a vendég: azért választotta ezt a szakterületet, mert ez biztosította számára a legnagyobb szabadságot. Azt, hogy az uralkodó ideológiától mentesen dönthessen. Akkor már egyébként is enyhült az ideológiai szigor és még volt Magyarországnak tengeri flottája, melynek jogi ügyeivel foglalkozott. Már akkor megkezdte a vizsgálódásokat az állampolgári jogok területén.
Rávilágított: az alaptörvény kifejezés a Német Szövetségi Köztársaságban született, ahol átmenetinek tekintették az ország kettészakítását és azt gondolták, hogy az újraegyesülésig az alkotmány helyett az alaptörvény kifejezést használják. Végül a németek ezt a kifejezést tartották meg.
Majtényi László jogtudós szerint az alkotmányban meg kell jelennie a többség mellett a kisebbségi érdekeknek, hangoknak is (Fotók: Orosz Péter)
Az alaptörvénnyel azonban nem az elnevezése a legnagyobb baj. A jogtudós megítélése szerint hevesebb ellenállást váltott volna ki, ha nem lenne ennyire elszigetelt a nyelvünk. Utalt arra, hogy az Európai Unióban nem lehetnek egyből tagok a jelentkező államok, hanem előbb meg kell tanulniuk az európai jogállamiság szabályait. Arra korábban nem volt példa, hogy egy teljes jogú tag "visszavadult" volna. Erre az egyetlen szankció a szavazati jog megvonása, amit viszont csak egyhangú döntéssel lehet elérni. Erről tudni kell, hogy az uniós ügyekben sem szavaznak egymás ellen a különböző pártcsoportok, így az egyhangú döntés elképzelhetetlen. Ha megvonnák Magyarországtól a strukturális támogatásokat, azzal a nagy többség - és nem a politikusok, vagy utódaik -, kerülne nehezebb helyzetbe.
Majtényi László kifejtette, a magyar alaptörvény nem nevezhető az állatorvosi egyetem lovának, melyről tudjuk, hogy az összes létező lóbetegséget feltüntették rajta. Ez a lehetetlenek összességét tartalmazza, amik nem fordulhatnak elő egy jogállam alkotmányában. A történelemre visszatekintve Magyarországon a XIX. században korszerű alkotmányt készítettek és bár Bibó István Deák Ferencet hibáztatta és elítélte a kiegyezésért, az is az adott pillanatban a lehető legjobban szolgálta a nemzet érdekeit.
Az 1949-es alkotmány sem volt rosszabb az európai átlagnál. Az 1989-es pedig megalkotásának körülményeiben is a lehető legjobbnak mondható. Az alkotmányban ugyanis meg kell jelennie a kisebbségi érdekeknek is és úgy kell megalkotni, hogy az összes párt és társadalmi csoport hallathassa a hangját a munka során, és fontos a tényleges konszenzus. A mi mostani alaptörvényünkben kimondják, hogy a németek háborús magyarországi bevonulása és a szovjetek rendszerváltozás utáni kivonulása közötti időszak nem létezik. A történelmet meg nem történtté tenni még talán maga a mindenható sem képes.
Szólt az alaptörvény nyelvezetéről, mely olyan archaikus kitaláció, amin ebben az országban nem beszélnek. Az első változatban meglehetősen sok volt a helyesírási hiba. Mentségül a zömük olyan volt, melyeket a használt helyesírásjavító program nem képes felismerni.
Szükség van egy új alkotmányra és a hibák kijavítására. Az új törvényt konszenzussal teljesen újra kell formálni, nem nyúlhatnak vissza az 1989-eshez. A politikai hibák kijavításához ugyancsak új politikusokra van szükség. Az lenne a jó, ha fiatal, szerethető emberek lennének. Például olyanok, amilyenek emlékeink szerint a Fidesz tagjai voltak a rendszerváltás idején.
A tengerjogban találta a szabadságot
Majtényi László Budapesten született 1950. november 30-án. Kutatási területe kezdetben a tengerjog volt, később az ombudsmani intézménnyel foglalkozott. 1995 és 2001 között adatvédelmi biztos (ombudsman), 2003-ban alapító elnöke volt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek, két éves szünettel ma is ott dolgozik, 2008- 2009: az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke. A Miskolci Egyetem jogelméleti és jogszociológiai tanszékén 2010-ben nevezték ki egyetemi tanárnak.