Még évekig lesz ''magánterület'' a Cseredő lakótelep

„Magánút! Az utat mindenki csak a saját felelősségére használja!” – áll a veszprémi Csererdei út sarkán. És hogy senkinek se legyenek kétségei, merre és hogyan közlekedjen, póttábla tudatja, hogy az utasítás a lakóhely egész területére vonatkozik. A minden tekintetben rendhagyó tábla csak rátett egy lapáttal arra, ami a városrészben lakó, mintegy 300 család életét megkeseríti. 

– Szaporodnak a kátyúk – mondja egy pocsolyákat kerülgető úr a csererdei táblánál, aki szerint az éppen zajló kátyúzás csak pillanatnyi tűzoltás.

– Maga szerint normális az, hogy a Volán buszai is a saját felelősségükre közlekedhetnek a lakótelepen? Utánajártunk, most éppen kinek a magántulajdona az út, és a gazdája miért nem gondoskodik róla? Kovács Zoltán, a városüzemeltetési iroda vezetője vállalta a (szak)emberpróbáló feladatot, hogy kibogozzon egy több évtizedes történetet. A Csererdő városrész születése és fejlődése ugyanis szorosan összefonódott a néhai Bakony Művek életével, majd a rendszerváltás után a gubancos privatizációt és hosszadalmas felszámolási eljárást elszenvedő gyár sorsával.

A Cseredő lakótelep bejáratánál tábla hirdeti, hogy ez magánút, mégpedig a lakóhely egész területén (Fotó: Gombás Gabriella)

– A Bakony Művek olyannyira zárt terület volt, hogy oda nem volt bejárása az akkori hatóságoknak sem. A gyártelepi lakásokat, a közműveket az üzem a saját igényei és lehetőségei szerint és a saját erőforrásaiból építette és üzemeltette. Amíg a gyár működött, addig volt víz is, fűtés is, de a városrész helyi közműhálózata nem csatlakozott a városi hálózathoz. Azóta nagyot változott a világ, a beruházások, fejlesztések csak a város egészére kiterjedő szabályoknak és szabványoknak megfelelő, átfogó általános rendezési tervezés és kivitelezési tervek alapján bonyolódnak – mondja az irodavezető, miközben röviden áttekinti a rendszerváltás utáni időszakot, amikor a gyárat „feldarabolták”, kisüzemek, kft.-k született és a lakótelepi lakásokat megvehették a lakók. Az úthálózat a gyár tulajdonában maradt, majd jogutódlással különféle ingatlanfejlesztő cégek tulajdonába került, jelenleg egy budapesti cég, a CBS Property Zrt. tulajdonát képezi.

Az elmúlt két évtizedben a lakók sokszor megkeresték az önkormányzatot, a város többször folytatott tárgyalásokat az éppen aktuális jogutódokkal. Amikor az önkormányzat hajlandóságot mutatott az út visszavételére, akkor az ingatlanfenntartó avagy tulajdonos nem kívánt üzletet kötni. Később, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy nem tud mit kezdeni vele, felkínálta az ingatlant megvételre, az önkormányzat megfogalmazta a feltételeit, amelyeket viszont akkor a cég nem fogadott el. Időközben kiépültek a hiányzó közművek (ivóvízhálózat, gázvezeték, szennyvízcsatorna), amit hosszadalmas kisajátítási folyamat követett.

– Rendelkezésre áll a városi rendezési terv, amelynek hatálya kiterjed erre a területre is, amelynek értelmében szabványossá kell tennünk a meglévő állapotokat is, és ez további kisajátításokat igényel. Egyes ingatlanoknak és ingatlanrészeknek közterületbe kell kerülniük. Vannak céges és magántulajdonban levő ingatlanok, és itt van még a budapesti úttulajdonos is. Utóbbival folyamatos tárgyalásokat folytatunk – magyarázza Kovács Zoltán, akitől megtudjuk, az, hogy a kérdéses utat olyan elvárható színvonalra hozzák (útépítés, csapadékelvezetés, közvilágítás), hogy az átvétel-átadás minden feltételének megfeleljen. Ez a becslések szerint mintegy 450 millió forintos beruházási költséggel járna. Megerősíti, bízik abban, hogy az út tulajdonosával folytatott önkormányzati tárgyalások eredményesek lesznek, az egyezség mielőbb megtörténik, de a közterületté minősített területek kiépítése a magas beruházási költségek miatt évekig eltarthat.

Mint mond a szabályzat?

A helyi építési szabályzat szerint, a Csererdő települési egység fejlesztéssel érintett lakóterületeinek további beépítése csak a Csererdő–Házgyári út csomópont teljes átépítése, körforgalommá vagy jelzőlámpás forgalomirányításúvá tétele után lehetséges.