Vitatott kútfúrás - Talajvízszint csökkenést és vízellátási gondokat okozhat

A fentieket a veszprémi dr. Tóth J. Károly egyetemi docens, a kémiai tudományok kandidátusa mondta annak kapcsán, hogy a minap Nemesvámoson egy közmeghallgatáson a zsúfolásig megtelt polgármesteri hivatalban, parázs hangulatban utasították el Veszprém és térsége, valamint a Nivegy-völgy elöljárói a DRV. Zrt. kútfúrási terveit. A cég Balatonfüred, Almádi és Kenese megnövekedett nyári vízigénye miatt fúrna új kutakat az említett térségben, az emberek állítása szerint feldúlva településeiket, veszélyeztetve meglévő vízellátásukat.

A DRV Zrt. kútfúrási tervei ellen tiltakoztak a nemesvámosi lakossági fórum résztvevői is (Fotó: Kovács Erika)

Nagy pfujolás kísérte a DRV Zrt., valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség képviselőinek tájékoztatóját.

A DRV Zrt. képviselői a kútfúrással kapcsolatos terveket ismertetve utaltak arra, hogy módosították korábbi elképzelésüket, és a veszprémi térségben a korábbi tizenkettő helyett már „csak” hat kutat képzelnek el. Ezzel a kitermelt mennyiség kapacitását is megfeleznék, napi 12 ezer köbméterrel számolnak.

A hozzászólók elmondták: nem tudják, hogy jelenleg pontosan mennyit és hol fúrnak, úgy hallották, a dörgicsei, csicsói térségben is tervezi ezt a cég, de arról, hogy ott mennyi kutat, megoszlanak a hírek.

A nemesvámosi közmeghallgatáson emelt hangon kérdezték a megjelent lakosok: minek ez nekünk? Nem értik, miért kell ennyi kutat fúrni, ennyi vizet kitermelni, tán csak nem palackozni akarják? – vetette közbe valaki.

A kútfúrási tervet egyhangúlag elutasították Veszprém, Szentgál, Márkó, Herend, Nemesvámos, Tótvázsony, Hidegkút, Veszprémfajsz, Márkó, Szentgál elöljárói, vállalkozói, valamint a térség vízszolgáltatója, a Bakonykarszt Zrt. elöljárói is. Velük értettek egyet a dörgicsei-medence lakói, borászok, szőlészek, kertbarát egyesületek, ahol szerintük a tervezett három új kút a meglévő csicsói kút süllyedését okozhatná.

A beruházás kedvezőtlenül érintené a Séd-patakot is, veszélybe sodorná a térség mezőgazdaságát, hiszen a leendő kutak miatt nem lehetne műtrágyát használni.

Javasolták: emeljenek ki vizet a Balatonból, vagy a vízben bővelkedőbb várpalotai térségből. Elhangzott: a hálózati vízveszteséget kellene felszámolni, nem a balatoni térséget feltúrni!

Brányi Mária Veszprém alpolgármestere kifogásolta, nem kaptak meghívást a közmeghallagtásra. Többen javasolták, népszavazást írjanak ki az ügyben.

A Drv Zrt. szakemberei magyarázatként kifejtették: nyáron rengeteg vendég érkezik a Balatonhoz, szükség van a nagymennyiségű vízre. Utánpótlás miatt a várpalotai térséget is vizsgálják, és nem feltétlenül a nemesvámosi térségben fúrják majd a kutakat, terveikkel ezúttal a lehetőséget vizsgálják, és a terv erre a térségre „csak” elvileg létezik. A nyirádi kitermelést Hévíz miatt nem növelik, a Balatonból pedig az iszapos talaj miatt nem lehetséges vizet nyerni. Vadonatúj víztisztító létesítésének vizsgálata is folyamatban van, vezetékeik nagyon elavultak.

– Több forrásból is szeretnénk vizet biztosítani, nem ez az egyetlen terület, nem akarjuk az ittenieket kedvezőtlen helyzetbe hozni, a lehető legjobb megoldást keressük – állították a vízügyesek.

Nagy éljenzés kísérte Sövényházi Balázs nemesvámosi polgármester által kifejtett elutasítást is, aki megjegyezte: az ügyben kormányhivatalnál kérte a szakhatósági vizsgálatot.

Elutasító levelet tesz elém Kiss Csaba Szentantalfa polgármestere, amit a többi Nivegy-vögyi település: Óbudavár, Balatoncsicsó, Szentjakabfa és Tagyon elöljárója is aláírt. Ebben többek között jelzik: az engedélyezési eljárásban szeretnének részt venni, mert a vízkivétel kedvezőtlenül érintheti a térség vízbázisait, fejlesztési lehetőségeit, a mezőgazdaságot, a szőlészetet és a borászatot. Vízbázisuk a tervezett vízkivétel közelében van, ahol a vízszint süllyedése várhatóan megnövelné az üzemeltetési költségeket, vízbeszerzési gondok is adódhatnak. A vízkivétel a természeti környezetet tápláló, jelenleg elfolyó vízhozamok megszűnése, vagy csökkenése miatt rossz ökológiai állapotot idézhetne elő a térségben, a Balaton-felvidéken. Kedvezőtlen lehet az erdőterületekre, a vadállományra, a talajra, a lápos területek víz utánpótlására,

Kiss Csaba, Szentantalfa polgármestere is aggódik a kútfúrási tervek miatt Fotó: Penovác Károly

Dr. Tóth J. Károly, egyetemi docens, a kémiai tudományok kandidátusa is tanulmányozta a témát. Megemlíti, a DRV Zrt- szándéka nem új a Bakonykarszt Zrt. ivóvízvételi területén. 2013. február elején már volt egy hasonló fúrási tervismertető Nagyvázsonyban, ahol részt vettek az érintett települések polgármesterei. Hangsúlyozza a szóbanforgó vízbázis sérülékenységét. A DRV által tervezett, nagymennyiségű víz kivételére alkalmas kutak fúrásával megbontanák a karsztvízrendszer egyensúlyát, ami beláthatatlan természetkárosító következményekkel is járhat – fogalmaz.

Néhány éven belül számottevő talajvízszint csökkenést s vízellátási gondokat okozhat a jelenlegi vízellátási területeken, míg a DRV által tervezett kutaknál a vízkitermelés zavartalan lehet. Ugyanis ez a rész ennek a karsztvízrendszernek talán a legbőségesebb vizű része. A karsztvíz – hidrogeológusok állítása szerint – a Bakony irányából, a mélyben áramlik Nagyvázsony, Tótvázsony, Szentgál irányában, majd ott „fordul” Veszprém, Várpalota felé, ahol a „felesleg” elfolyik. A fokozott vízkivétel miatt a vízhiány elsősorban a Nagyvázsony, Nemesvámos vonaltól északra eső területeken jelentkezhet először, s később egyre jelentősebb lehet. Ezek a vízellátási gondok, ilyen esetben, feltételezhetően Veszprémben és környékén sem lesznek elhanyagolhatók – állítja dr. Tóth J. Károly.

Szerinte hamis az az állítás, hogy ez a 12 vagy a nemesvámosi tájékoztatón már csak hat tervezett kút nem befolyásolja a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatási területének vízellátását. A közelmúlt történetében már volt egy drasztikus beavatkozás e területtől nyugatra lévő karsztvízrendszerbe. Akkor sokan állították, hogy a bauxitbányászat nem okoz bajt a vízellátásban, ám kiderült a természet igazsága: gondoljunk a Tapolcai tavasbarlangra, Hévíz tavának szint csökkenésére, Pápa ivóvízét adó Tapolca forrás elapadására.

A kutak helyett megfontolandónak tartaná inkább a Vértesben lévő, DRV Zrt. üzemeltetésű kincsesbányai forrásvizek egy részének a Balaton-parthoz vezetését. A vezeték egy része már Várpalotáig elkészült. Onnan a fűzfői rácsatlakozás nincs messze. S akkor már biztosítható a jó minőségű karsztvíz egészen Balatonfüredig – ajánlotta.

– A természet dinamikus egyensúlyát megbontani nem lehet, ha nem akarunk szembe menni a természet törvényeivel, ha nem akarjuk a természeti katasztrófák gyakoriságát, mennyiségét és erejét akár ilyen döntésekkel is közvetve növelni. A Vízügyi Igazgatóság 2013. januárjában véleményeket kért e kútfúrási tervekről, amit akkor eljuttattam. Válasz azóta sem érkezett – hangsúlyozta a Naplónak dr. Tóth J. Károly.