Ki segít, ha baj van? Milyen számon kérjünk segítséget?

Ezekre a kérdésekre is választ kértünk dr. Onódi Líviától, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Közép-dunántúli Regionális Mentőszervezet megbízott orvosigazgatójától.

Egyszerűbbnek tűnik, mégis az a bonyolultabb eset, amikor maga a bejelentő van olyan állapotban, hogy segítséget kérjen. De a laikus ember általában nem tudja magáról eldönteni, hogy milyen súlyosságú a betegsége, milyen egészségügyi szolgáltatóhoz forduljon – kezdte a tájékoztatást az orvosigazgató.

Leszögezte, a sürgősségi ellátás minden Magyarországon tartózkodó személyt ingyenesen megillet. A szakma már régóta azt szorgalmazza – ahogy a Semmelweis tervben is lefektették –, hogy az orvosi ügyeletek az OMSZ irányítása alatt működjenek. Ez a rászoruló számára is leegyszerűsíti a helyzetet. Az ügyeleti szám (88/412-104, vagy 104) a mentésirányítási központban cseng.

Dr. Onódi Lívia:  A szakma már régóta azt szorgalmazza, hogy az orvosi ügyeletek az OMSZ irányítása alatt működjenek (Fotó: Varga Domokos Péter)

Egyelőre nem kötelezően végrehajtandó rendeletről, nem előírásról van szó, ezért a csatlakozás a fenntartók számára lehetőség. A közép-dunántúli régióban a mentőszolgálat 13 helyen irányítja évek óta az orvosi ügyeletet. Veszprém megyében Veszprém, Ajka, Balatonalmádi, Devecser, Sümeg, Tapolca, Várpalota és Zirc csatlakozott a rendszerhez. A lakosság, az önkormányzatok és a háziorvosok tapasztalatai is jók, hiszen mindegyikőjük számára biztonságosabb. A megyében a rendszerhez eddig nem csatlakozott a pápai és a balatonfüredi körzet, de velük is folyamatosan zajlanak az egyeztető tárgyalások. Az OEP szabályzása miatt az érintett önkormányzatoknak a mentőszolgálat segélyhívó rendszeréhez való csatlakozás nem kerül plusz pénzébe. Tehát elég csak egyetlen egy számot, megjegyezni, és bármilyen egészségügyi szükséghelyzetben ezt tárcsázni.

Ez a hívás a megyében a veszprémi mentőállomáson csörög. Az itteni diszpécserközpontban egy képzett szakápoló vagy mentőtiszt ül, aki a protokoll szerinti kikérdezés után kapott információk alapján dönti el, orvosi ügyeleti közreműködésre, vagy valamilyen szintű mentőegységre (mentőkocsi, esetkocsi, rohamkocsi, helikopter) van szükség. A rendszer kikerüli a párhuzamosságokat, nem a laikus bejelentő, hanem a szakember kezébe helyezi a döntést, a "magas időfaktorú betegségeknél" (például szívinfarktus, sztrók) az orvosi beavatkozásig eltelt percek, a megfelelő betegút kiválasztása életet, jobb életminőséget jelenthetnek. Több egészségügyi szolgáltató felesleges közbeiktatása rengeteg időveszteséget jelent.

A régióban például minden szívinfarktust szenvedett beteg a mentőhívástól számítva legkésőbb 50 percen belül PCI laborba (a megyében ez a balatonfüredi Állami Szívkórházat jelenti) kerül. Nagy áttörést jelentett, hogy 2009-ben megjelent a transztelefonikus EKG, ma már a megyében minden mentőegységet felszereltek vele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKG telefonos összeköttetéssel perceken belül a PCI centrumba kerül, ott kardiológus szakorvos elemzi, és ennek alapján döntenek a beteg további elhelyezéséről.

A veszprémi mentőállomásra 24 óra alatt átlagosan 200 segélyhívás érkezik be, ebből 130 esetben küldenek mentőt.

A 112 az egész világon – különösen az USA-ban – elterjedt általános segélyhívó. Ezen keresztül elvileg mentők mellett a tűzoltóság és a rendőrség is hívható. Magyarországon ez a rendszer viszont még a bevezetés fázisában van, lényeges azonban, hogy a bejelentővel e rendszeren belül is tud a mentésirányító közvetlenül beszélni, hisz az utóbbi években megyénkben is számos telefonon levezényelt életmentés (ujraélesztés, szülés) történt.Nagyjából itt be is fejeződött volna a beszélgetés, de stílszerűen nagyon radikálisan ért véget. A megyei rohamkocsin ügyeletet is ellátó Onódi Lívia doktornőnek „ki kellett vonulnia”, azaz a beszélgetést az élet zárta le.