Az értékőrző nyomdász

Hétköznapi vásárlóként léptem be a Stadion melletti,  veszprémiek által is jól ismert Nyomtatványboltba. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy nagy a sürgés-forgás az üzletben. Mint kiderült, a nagy múltú nyomda felszámolására készülnek.

A Godzsa dinasztia neve és öröksége ismerősen cseng a régi veszprémiek emlékezetében, az egykori Godzsa malom, más nevén Irénke műmalom 1930-as évekre visszavezethető története is a nevükhöz fűződik. Most egy másik, a szintén a családnevükhöz kötethető ipartörténeti örökség könyörög az utókornak: a bolt mögött zakatoló nyomdagépek sorsa ugyanis megpecsételődött.

Godzsa Zoltán leköszönő nyomdász bízik abban, hogy a nagy múltú veszprémi nyomdászat történetét őrző , több száz éves nyomdagépeket, felszereléseket sikerül megmenteni egy leendő,  helyi ipartörténeti gyűjtemény számára Fotó: Jákói Bernadett

Pár hét van hátra, az 1989 óta működő üzletet és a nyomdát bezárják, az öreg, ólmos, de még működőképes, az igazi nyomdaipar illatát őrző, -néhányuk az öreg 100 évet is megért- és a korábbi érákból megmentett gépek pedig jobb sorsukra várnak. Elhelyezésük bizonytalan, nem tudni, valóban megmenekülhetnek-e az utókor számára. Megoldást és egy olyan biztonságos helyet remélnek, ahol tovább öregbíthetik az egykori nagyhírű Veszprémi Nyomdászat közel 230 éves hírnevét.

A nyomda létrejötte az 1989-es rendszerváltó évhez köthető, és bármennyire hihetetlen, de cégünk  elindulása az akkori kézilabdásokhoz, a VÁÉV BRAMAC- hoz kapcsolódik. –kezdi a több évtizedes emlékek felidézését Godzsa Zoltán.  Egy kis struktúraváltozás után az Őrház utcából, a mai  Jutasi úti Spar helyén állt egykori VÁÉV barakkokba kerültünk a nyomdával és a céget szponzoráló kézisekkel. Itt másodállásban vettem át az ügyvezetői szerepkört 1990-ben. Mint nyomdász, több szakmai végzettséggel is rendelkezem.  Később az elkötelezett sportkapcsolataim lévén főállásban vittem végig a vezetést, 1993 óta, mint vállalkozó vágtam bele a cég nem könnyű fenntartásába. Az akkori létszámmal, 16 fővel elindulva virágkorunk volt. A barakk nyomda és a többi Jutasi úti létesítmény felszámolásával itt, a NEVIKI melletti garázssorban kaptunk helyet, bár kezdetleges körülményekkel, de sikerült itt is beindulni. –emlékezett a nyomdász.

Ezen a fából készült ősi, szedőszekrényen készültek a múltban a helyi napilapok, köztük a Napló is Fotó: Jákói Bernadett

Beszélgetésünk alatt, miután végigszemléltem az itt , többségében még működő nyomdagépeket, megállapítottam, hogy a mai megszokott digitális és modern technikával vezérelt gépekkel szemben egytől egyig mind muzeális értékű. Néhányuk, a legidősebb monstrumok, még a híres Pósa unoka, Kálmán János nyomdájában is működtek. De a többszöri költözések során a régi veszprémiek emlékezetében még jól csengő  egykori Erzsébet Szálló(ma a Budapesti úton az SZMT székház szomszédságában állt) épületében 1951-1978 között a Veszprém Megyei Nyomda Vállalat tulajdonában is voltak.

Az Őrház utcába költözéskor a legmodernebb géptechnika mellett is megállták a helyüket. S most itt, ipartörténeti emlékként várják elhelyezésüket. Az elmúlt , közel 230 év alatt több nyomda is működött a város történetében, de államosítás után elsőként , amire a mai veszprémiek is emlékezhetnek, a Kossuth utca 35.sz. alatt a volt Erzsébet Szálló épületében jött létre a megyei szakmai összefogással  az első állami nyomda.

Fotó: Jákói Bernadett

A Veszprém megyei Népújságot , a mai Napló elődjét is itt állították elő az 1950-es évek elején.  Ide az egykori Pósa nyomdából átörökölt gépeket hozták át, s ma 2017 elején is néhányuk működőképesen készíti és állítja elő a kisnyomtatványokat, meghívókat, mozijegyeket.

Az értékörző nyomdász vágya, hogy egy helyi, leendő ipartörténeti gyűjteményben elhelyezve gépei a mai modern városlakók számára működőképesen is bemutatható legyenek. S egyúttal dicséretes, hogy a nyomdász szakma milyen óriási ipari és helytörténeti értékeket mentett át a maiaknak a viharos évszázadokból.

- Ragaszkodom Veszprémhez, hiszen a csaknem 230 éves nyomdatörténeti múlt szimbolikái is ezek az ősi szerkezetek. Veszprémnek akár kulturális, akár turisztikai lendületet is adhatnak a jövőben ezek a ma is jól működő, őseink által kiválóan megszerkesztett, nagy mérnöki pontossággal létrehozott ipari  gépezetek.