Villámárvíz, aszály és belvíz okozzák a legtöbb kárt Veszprém megyében

Várhatóan őszre készül el Veszprém megye klímavédelmi stratégiája, amelynek célja a káros gázkibocsátás mérséklésén túl a szemléletformálás, valamint a klímaváltozás hatásaira adott megfelelő válaszreakciók előkészítése - hangsúlyozta a klímastratégiát készítő cég műszaki igazgatója kedden Veszprémben konferencián.

Silló Szabolcs, a Vibrocomp környezetvédelmi tervező iroda Kft. projektvezetője emlékeztetett, hogy a stratégia elkészítése a helyzetértékeléssel tavasszal megkezdődött. A klímaváltozás hatásai közül kiemelten vizsgálják a megyére jellemzőeket: a villámárvizeket, az aszályt és a belvíz által okozott károkat. 

Az ország több megyéjében párhuzamosan folyik a stratégiák összeállítása, amely ökológiailag és gazdaságilag fenntartható jövőképet vázol fel,  miután az érintett társadalmi csoportok nem ismerték még fel a szerepüket és jelentőségüket a folyamatban - mondta.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora intő jelnek nevezte, hogy az elmúlt évtizedek során az emberi tevékenység eredményeként több mint negyven százalékkal növekedett a szén-dioxid, 0,05 százalékkal csökkent az oxigén valamint 4 százalékkal csökkent az ózon mennyisége a légkörben. 

Hozzátette: ennek következtében a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik, az Északi-sarkvidéken például a hőmérséklet növekedése száz év alatt meghaladta a két Celsius-fokot, a jég vastagsága pedig 30 év alatt 6 méteresről 1,5 méteresre csökkent. 
Az egyetem rektora kiemelte: az első jelentős hőhullám 2003-ban érte el Európát, melynek következtében 70 ezerrel többen haltak meg, mint korábban ebben az időszakban. 

Magyarországon a 90-es években 35 hőségnap volt, 2000 és 2010 között 51 ilyen napot tartanak számon, 2011-től napjainkig pedig 61 hőségnap volt - közölte, és megjegyezte, hogy mindez átfogó klímavédelmi változtatást sürget.