Amerika lemond a közép-európai rakétapajzsról

Közölte, hogy jóváhagyta a védelmi minisztere és a vezérkari főnökök egyesített bizottsága által előterjesztett erre vonatkozó javaslatot.

Mint hangsúlyozta, Irán rakétafejlesztési programja jelentős fenyegetést jelent, és az új amerikai rakétavédelmi rendszer a korábban tervezettnél hatékonyabban és olcsóbban lesz képes kezelni ezt a fenyegetést. Leszögezte, hogy kipróbált és hatékony technikákról, részben hajókra, részben szárazföldi pontokra telepítendő rakétaelhárító fegyverekről van szó.

Arról is beszélt, hogy a legújabb biztonsági értékelés szerint nagyobb veszélyt jelentenek Irán közép- és kis, mint nagy hatótávolságú rakétái.

Azt mondta, a közép-európai rakétavédelmi rendszer telepítéséről való lemondás nem gyengíti az Egyesült Államok védelmét. Egyben hangsúlyozta: "továbbra is együttműködünk barátainkkal és szövetségeseinkkel".

Hadihajókra telepítendő elfogó rakéták, Aegis elhárító rendszerek fogják védeni az Egyesült Államok európai szövetségeseit és az ott állomásozó amerikai erőket - mondta Robert Gates védelmi miniszter az Obama bejelentése után tartott sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy az Egyesült Államoknak most lehetősége van arra, hogy Észak- és Dél-Európában új érzékelőket és elfogó rakétákat telepítsen, amelyek a közeljövőben védelmet nyújthatnak az Irán és más országok felől érkező fenyegetésekkel szemben.

A Pentagon vezetője - aki a Bush-kormányban is védelmi miniszter volt - az iráni fenyegetés amerikai átértékelésével indokolta a közép-európai rakétapajzs feladásáról hozott döntést. Az amerikai felderítés szerint Irán a korábban gondoltnál gyorsabban fejleszti a kis- és közép hatótávolságú rakétáit.

Elmondta, hogy a módosított rakétavédelmi terv szerint a szárazföldi egységek telepítése a fejlesztés második fázisában, 2015-től lesz esedékes. Nem zárta ki, hogy akkor esetleg szárazföldi rakétákat telepítenek Kelet-Európába.

S bár a Pentagon és a Fehér Ház is leszögezte, hogy az előző amerikai kormány által szorgalmazott rakétapajzsról való lemondás nem a terv ellen tiltakozó Oroszország megbékítését szolgálja, elemzők rámutattak: a csehországi és lengyelországi rakétavédelmi rendszer terve erősen megterhelte az amerikai-orosz viszonyt.

Obama csütörtöki bejelentésében pedig üdvözölte, hogy Oroszország együttműködik az Egyesült Államokkal stratégiai kérdésekben.

Megfigyelők korábban arról írtak, hogy Washington azért adta fel a közép-európai elfogó rakéták és a hozzá tartozó radarrendszer telepítésének tervét, mert Moszkva megígérte, együttműködik Washingtonnal egyebek mellett az iráni atomfenyegetés elleni fellépésben. Washington arra számít, hogy meg tudja nyerni Moszkva támogatását az Irán elleni újabb gazdasági szankciókhoz.

A The Wall Street Journal megjegyezte: a korábbi rakétavédelmi terv feladását bizonyára nem fogják kitörő örömmel fogadni Kelet-Európában. A térségben már hivatalos szinteken is hangot adtak azon aggodalmaknak, hogy a Fehér Ház terve, miszerint "újraindítja" a Moszkvához fűződő kapcsolatait, az egykori szovjet tömbhöz tartozó államok kárára fog történni.

Oroszországban megelégedéssel fogadták a hírt, hogy az Egyesült Államok lemond a Kelet-Európába tervezett rakétavédelmi pajzsról. Az amerikai döntés "logikus következménye Oroszország következetes álláspontjának" - jelentette ki Mihail Margelov, az orosz Szövetségi Tanács (a parlamenti felsőház) külügyi bizottságának vezetője.

Ugyancsak üdvözölte Washington döntését Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Rasmussen pozitív lépésnek minősítette az amerikai döntést, miután délelőtt tájékoztatást kapott az amerikai féltől az eredeti elgondolások washingtoni megváltozásáról.

Csehországban ellentétes reakciókat váltott ki a hír. Mirek Topolánek volt miniszterelnök Csehország súlyvesztéséről és bizonytalan helyzetéről beszélt, a rakétavédelmi rendszer ellenzői viszont a békemozgalom győzelmét látják az amerikai döntésben.