Kultúra

2009.05.09. 02:29

Egy szoknyás Csehov nagydíja

Ha ránézek egy rólam szóló kritikára és látom benne Csehov nevét, rögtön tudom, ott lesz az is, hogy szoknyában... - mondta Ljudmila Ulickaja, a közelmúltbeli Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a megnyitót követő pódiumbeszélgetésen. A kritikusok előszeretettel emlegetik az írónőt a klasszikus orosz novellisták, főként Csehov mai utódaként.

nincs nev

Lebilincselő egyénisége egyszerűen lenyűgözte a 16., április 23-ától 26-áig tartó nemzetközi könyvfesztivál megnyitójának közönségét. Ritka eset, hogy nyílt színi tapsot kap egy író, de az is, hogy csak úgy spontán, beszélgetés közben mindenkinek fontos igazságokat fogalmaz meg, például hazája ötvenéves jelenlétének kapcsán...
S ez a budapesti Millenáris telt házas Teátrumában - hétköznap délután - nem is egyszer megesett. Különleges hangulatú pódiumbeszélgetés előzte meg az ünnepélyes aktust, amelyen Demszky Gábor budapesti polgármester átadta a Budapest Nagydíjat az orosz írónőnek. Csaknem egy órán át hallgatta a közönség a lebilincselő elbeszélőt, ezúttal élőben. És megnyugodhatott: a viszonylag későn íróvá lett Ulickaja - negyvenen túl került be az irodalmi köztudatba - élőben is szellemesen, bölcsen és női kifinomultsággal fogalmaz. Édesanyja biokémikus volt, őt is inkább a természettudomány vonzotta, végül genetikus lett. A szakmájából azonban elbocsátották, mert tiltott irodalmat (szamizdatot) olvastak. A peresztrojka előtt, a nyolcvanas évek elején a moszkvai Zsidó Színház irodalmi titkáraként dolgozott, ekkor már írt - verseket, forgatókönyveket. Nehezen fogadta be az irodalmi élet, külföldre kellett mennie, hogy első művével - a Szonyecska című kisregénnyel - sikert arasson. 
A könnyedén fogalmazó író emberi történeteivel - amelyek középpontjában általában nők állnak - szinte berobbant a nemzetközi irodalomba, 1996-ban a kisregényre Medici-díjat kapott, csaknem harminc országban adták ki. A magyar olvasókat a Médeia gyermekei és a Kukockij esetei című regényeivel nyerte meg. 2004-ben már járt Magyarországon, az Életművésznők című regénye és egy pécsi, a műveiről szóló konferencia kapcsán. Elnyerte a legrangosabb orosz irodalmi elismerést is, a Booker-díjat, műveit csaknem minden európai nyelvre - így magyarra is - lefordították már. Nem véletlenül ő volt a könyvfesztivál díszvendége, hiszen új műve, a Daniel Stein, tolmács című várhatóan az egyik sláger lesz a következő hetekben. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója fordította magyarra a kitűnő, fordulatokban olyan gazdag élettörténetet, amelyet kitalálni nem lehetett volna - mondta Ulickaja. A főhős lengyel zsidó menekült, aki a Gestapo tolmácsaként Litvániában zsidókat szöktet a gettóból, majd partizánnak áll, később szerzetesi fogadalmat tesz, majd néhány év múlva Izraelbe utazik, őskeresztény egyházat alapítani, ami nem lesz éppen egyszerű... Ulickaja titka az ember. Hőseit nem a közösségek tagjaiként, hanem személyes valójukban ismerjük meg jónak, esendőnek vagy gonosznak.
 - Soha nem tanultam az írás mesterségét, különösen nem a regényírásét, csupán egy amatőr novellaíró kurzusra jártam - vallotta be. Talán ezért is ír úgy, mintha csak mesélne, közvetlenül, egyszerűen, a történetei azonban fogva tartanak, könyvei letehetetlenek.

Ezek is érdekelhetik