2010.02.15. 17:13
Magyar nyelvünk eredete
Badacsonytomaj - Egyre erőteljesebben terjednek a magyar nyelv és nép eredetével kapcsolatos tudománytalan nézetek, amelyek egyre hangosabban hirdetik a magyar nyelv és nép felsőbbrendűségét, és elvetik a finnugor nyelvrokonságot.
A Collegium Fenno-Ugricumban dr. Pusztay János, Prima Primissima-díjas egyetemi tanár, a Collegium Fenno-Ugricum igazgatója tartott előadást A magyar nyelv útja címmel. A humort és iróniát sem nélkülöző tudományos előadás bemutatta a magyar nyelv finnugor eredetét, valamint rávilágított arra, hogy gyökerei, néhány más finnugor nyelvvel együtt Szibériába nyúlnak vissza.
A mai magyar nyelv a honfoglalást követően szlávokkal és németekkel kapcsolatba kerülve számos, elsősorban szókészleti elemet vett át. A német hatott a magyar nyelv mondattanára is, ám alapszókincse és nyelvtani váza egyértelműen szibériai és finnugor. Az előadó rávilágított arra, hogy az egykori közös nyelv (amelyet a nyelvtudomány alapnyelvnek nevez) olyan mértékben változik, hogy laikusok számára szinte észrevehetetlenné válik a hasonlóság.
A nyelvrokonság kimutatásához ilyenkor megfelelő nyelvészeti ismeretekre van szükség, bizonyításához a nyelvtani hasonlóságokon túl a nyelvek alapszókészletét, mint például rokonsági kapcsolatokat, testrészeket, számneveket kell megvizsgálni. Pusztay János előadásában többször is kitért arra a téves megközelítésre, hogy a nyelv és a nép rokonságát azonosnak veszik. A magyar nép tipikusan közép-európaivá vált, míg nyelve megmaradt finnugornak.
