Szellemi élmény, amit hall az ember

Dr. Pósfai Mihály Szombathelyen született, már gimnazistaként a természettudomány, a földrajz érdekelte. Geológusnak készült, hiszen a geológusok sokat utaznak, sokat vannak a szabadban. Az ELTE-n kiváló tanára, Dódony István felkeltette érdeklődését az ásványtan iránt, véleménye szerint ez a geológián belül egy absztraktabb szakterület. Az ELTE doktori iskolájában a szulfidásványok kristálykémiáját kutatta, kutatásait a kezdetektől publikálta.

A doktori iskola elvégzése után levelet írt egy amerikai professzornak, Peter Busecknek, hogy szívesen dolgozna nála az Arizonai Állami Egyetemen. Az amerikai kutatóévek alatt a légköri aeroszolrészecskék tulajdonságait, éghajlati hatásait vizsgálta, de közben az ásványtani kutatást is folytatta. Korábban lapunk is hírt adott arról, hogy marsi életnyomok után kutatott.

Megközelítőleg 16 millió évvel ezelőtt a Mars felszínétől elvált egy kőzetdarab, amely mintegy 13 ezer esztendővel ezelőtt meteoritként az Antarktiszba csapódott. Egy NASA-kutatócsoport a meteoritot vizsgálva baktériumsejtek maradványainak minősített bizonyos mágneses kristályhalmazokat, abból kiindulva, hogy a Földön élnek olyan baktériumok, amelyek a meteoritban találhatóhoz hasonló méretű és alakú, mágneses vas-oxid kristályokat választanak ki sejtjeiken belül. Egy nemzetközi tudóscsoport - melynek Pósfai Mihály is tagja volt - megismételte a vizsgálatokat, és a korábbiaktól eltérő következtetésekre jutott, szerintük a mágneses kristályokat szervetlen folyamatok is létrehozhatták.

A Mars-meteorit vizsgálata a veszprémi professzor figyelmét a bioásványok témakörére irányította, azóta elsősorban a mágneses baktériumokban képződő kristályokat vizsgálja. A baktériumok sejten belül olyan mágneses kristályokat növesztenek, amelyek szigorúan szabályozott tulajdonságokkal rendelkeznek. Ennek a kutatásnak gyakorlati haszna van, hiszen a mágneses nanokristályoknak a mágneses adathordozókban, az orvostudományban, az MRI alkalmazásában van szerepük.

Dr Pósfai Mihály egyetemi tanár a mai napig két kitüntetett kutatási területtel foglalkozik: egyrészt a bioásványokat, másrészt a légköri aeroszolrészecskék fizikai és kémiai tulajdonságait és éghajlati hatását tanulmányozza.

A professzor több évet töltött külföldön az Egyesült Államokban, hónapokat Svédországban, Cambridge-ben. Ezek a szakmai utak nagyon hatékonyak, sokat adnak a munkájához. Olyan helyet választ, ahol a kutatási témájához szükséges, nagy felbontású transzmissziós elektronmikroszkóppal dolgozhat. Gyakran utazik Bu- dapestre, ahol az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében végzi munkáját. Alapkutatással foglalkozik, a kíváncsiság hajtja, hogy új dolgokat felfedezzen.

A Pannon Egyetem környezettan alapszak és a környezettudományi mesterszak szakvezetője. A külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban elmondja: hallgatóit, doktoranduszait is arra biztatja, éljenek a lehetőséggel, egy másik környezet más szemléletet, pezsgést ad a szakmai munkához. A külföldi kutatást, munkát érdemes addig vállalni, míg kicsik a gyerekek, jobban alkalmazkodnak az új környezethez, könnyebben tanulják az idegen nyelvet. 

Ő is így tett, fia az Egyesült Államokban született, két lánya az iskola első éveit ott végezte. Arra a kérdésre, miért nem maradt kint, mi hozta haza, Magyarországra, úgy válaszol: kapott egyetemi állásajánlatot Arizonában, mégis itt, ebben a környezetben, kultúrában van az otthona, tágabb családja, barátai. A Pannon Egyetem Mérnöki Karán pedig nagyon jó a kollektíva, munkájában csend és nyugalom veszi körül, a hallgatókkal megtalálja a hangot.

Egy tudós ember rangját, szakmai ismertségét az adja, mennyi publikációja jelent meg, a szakmában hányan hivatkoznak rá. A professzor elismert a szakmájában; a Magyar Tudományos Akadémia idei, 180. közgyűlésén Akadémiai Díjat kapott és az MTA levelező tagjává választották. Új akadémikusokat háromévente választ a tudományos akadémia. Bekerülni jelentkezéssel nem, csak jelöléssel lehet, őt Mészáros Ernő meteorológus, valamint Árkai Péter mineralógus, Major György meteorológus és Pantó György geokémikus jelölték.

Az MTA földtudományok osztálya huszonhárom akadémikusa titkos szavazással döntött, állított fel sorrendet a kilenc jelölt közül, az osztályon belül hárman lettek akadémikusok. Negyvenhét évesen a legfiatalabb akadémikusok közé tartozik, noha most fiatalítás volt az Akadémián, állítja. A Pannon Egyetem és a mérnöki kar számára is elismerés, de hogy neki mit jelent, arról így vall:

- Nagy megtiszteltetés ez számomra, különösen azért, mert az Akadémiára ma már csak komoly tudományos eredménnyel lehet bekerülni. Az is nagy élmény, hogy az Akadémián a különböző tudományterületek művelőivel lehet találkozni, tanulni tőlük. Szellemi élmény, amit hall és lát az ember.

Dr. Pósfai Mihály Balatonfüreden él, rendszeresen részt vesz a kulturális programokon. A tihanyi apátsági kórusban, a tenor szólamban énekel; hetente egyszer jár próbára, kórustársaival tudományos kérdésekről is lehet beszélgetni, szellemi társak számára, igazi jó közösség. Nagyon szeret olvasni, főként a kortárs regényeket, Bodor Ádámot, Gion Nándort, Závada Pált, Updike-ot, legutóbb Spiró György Fogság című kötetét olvasta.

Sportol, barátokkal kosarazik, focizik, ha ideje engedi, és szeret kirándulni, túrázni, természetet járni - annak idején is így indult, azért választotta a geológuspályát, hogy a szabadban lehessen. 

Dr. Pósfai Mihály a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, szakterülete az ásványtan. A környezeti ásványtan két különböző területén folytatott tudományos kutatást. Az élő szervezetekben lévő mágneses nanokristályok tulajdonságait és képződésének folyamatát vizsgálja.

Az egyedik légköri aeroszolrészecskék fizikai és kémiai tulajdonságait és éghajlati hatását tanulmányozza. Akadémikus, az MTA veszprémi területi bizottságának tudományos titkára.