Médiatörvény - Nemzetközi visszhang

"Nem arról van szó, hogy bárkit is leckéztetni akarnánk" - mondta a miniszter a France Inter rádiónak, értésre adva, hogy Párizs csak "komoly, objektív munkát" remél Magyarország és az Európai Bizottság között, ami lehetővé teszi adott esetben "a problémák" megoldását.
   
Hivatalosan kezdeményezte az Európai Parlament szocialista frakciója, hogy az EP polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága indítson vizsgálatot a magyar médiatörvény ügyében. Martin Schulz frakcióvezető arra kérte José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnököt, hogy "legyen határozott az uniós értékek védelmében" a végrehajtó testület és a kormány pénteki budapesti találkozóján.
   
Az Európai Parlament hiteltelenné teszi az EU külpolitikáját címmel közölt a magyar médiatörvényhez kapcsolódó cikket a Handelsblatt. A német üzleti és pénzügyi körök lapjának külpolitikai tudósítója, Mathias Brüggmann azt veti az Európai Parlament képviselőinek a szemére, hogy a magyar médiatörvény körüli vitában az európai értékek képviselete fölé helyezik a saját pártcsaládjuk iránti hamisan értelmezett szolidaritást.
   
"A törvény természetesen nem jelenti a Nyugat pusztulását. Viszont kitárja a kaput a cenzúra és a tudósításokba való politikai beavatkozás előtt" - írja Brüggmann. Szerinte ezt a néppárti frakció nagyjai is tudják, mégsem cselekszenek az ünnepi beszédeikben hangoztatott, szabadságot követelő elveik szerint. Az EP képviselőinek egyharmadát kitevő néppárti családnak éppúgy tagja az EU elnöke, Hermann van Rompuy, mint Manuel Barroso bizottsági elnök, Angela Merkel kancellár és az EU-államok legtöbb kormányfője, köztük Orbán Viktor.
   
"Ezért sem a CDU elnöke, sem az Európai Bizottság, sem az egyre több hatalomra törekvő EP-képviselők nem lapíthatnak a Magyarországról zajló vitában - mutat rá a Handelsblatt cikkírója. - Nem szabad ugyanis hallgatni az alapvető jogok kérdésében, amelyek közé a véleménynyilvánítás szabadsága is tartozik. Az Európai Néppárt politikusainak visszakozásra kell bírniuk a magyar kormányt." Brüggmann véleménye szerint az e kérdésben tanúsított hozzáállástól függ az európai külpolitika szavahihetősége.
   
Jobb az óvatosság címmel vezércikkben foglalkozott a Financial Times Deutschland a magyar médiatörvénnyel és az Európai Bizottság ennek kapcsán tanúsított magatartásával.
   
A gazdasági-pénzügyi lap szerkesztőségének álláspontját tükröző írás emlékeztet a tíz évvel ezelőtt az osztrák FPÖ kormányra kerülése nyomán elrendelt uniós szankciókra, amelyek sikertelennek bizonyultak. Jörg Haider pártja benn maradt a bécsi kormányban, az EU pedig egy idő után csendben visszakozott.
   
"A Magyarországgal zajló jelenlegi vitában az Európai Bizottság legalábbis egyelőre elkerülte ezt a blamázst. Szankciók elfogadása és a konfliktus tovább szítása helyett óvatosabban jár el" - fogalmazott a lap.  A vezércikk szerint e fokozatos megközelítésnek máris megmutatkozik a hatása. Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány együtt akar működni az EU-val, az újság szerint azt jelezve, hogy Budapest beadja a derekát. Még ha a tartalmat illetően nem tér is jobb belátásra, Orbán Viktor kormánya legalábbis kezdi felfogni, hogy problémája van a partnereivel, és hogy elszigetelődés fenyegeti Európában".
   
"Magyarország kormányát demokratikus úton választották meg. Brüsszelnek pedig elvből nem kellene beavatkoznia egy tagállam kormányzati tevékenységébe. Ám a Magyarországgal zajló vitában Barroso bizottsági elnök most utalt az EU alapjogi chartájára is, emlékeztetve arra, hogy Európa több akar lenni puszta gazdasági és valutaközösségnél. Ha Magyarország megsért egy alapvető jogot, amelyben megállapodtak az EU-államok, akkor Brüsszel nem maradhat tétlen" - zárta vezércikkét a Financial Times Deutschland.
   
A német közszolgálati televízió (ARD) brüsszeli tudósítója, Rolf-Dieter Krause viszonylag valószínűtlennek nevezte, hogy az EU a vitában a magyar szavazati jog megvonásához folyamodna. A döntő a nyilvánosság előtt zajló vita lesz - vélekedett.
   
A német tudósító emlékeztetett rá: Budapest arra hivatkozik, hogy a törvényben csupa olyan elem található, amely szerepel más EU-tagállamok hasonló törvényeiben is. Szerinte az a döntő jelentőségű, hogy "a magyar törvény elemeinek kombinációja teljesen új médiajogot eredményezett, amely de facto a sajtószabadság felszámolását jelenti. Ugyanis egy kizárólag a kormánypárt által ellenőrzött bizottság dönt arról, hogy a jövőben mi minősül kiegyensúlyozottnak."
   
A műsorvezető közbevetésére, miszerint a magyar kormányfő - csütörtök délelőtt elhangzott szavai szerint - "kész elfogadni a kifogásokat" a médiatörvénnyel szemben, az ARD brüsszeli tudósítója úgy vélte: "Orbánnak muszáj elfogadnia a kifogásokat". Mindazonáltal - tette hozzá Krause - "én óvatosságra intenék. Orbán azt mondta, hogy kész a változtatásokra, amennyiben az összes többi EU-tagállam, amelynek törvényei között szintén szerepelnek ezek az előírások, megváltoztatná azokat. Ez tehát azt jelenti, hogy semmi nem fog változni".