Segélykoncert a japánokért

- A rendezvény célja, hogy a zene erejével is kifejezzük együttérzésünket és segítő szándékunkat a katasztrófa sújtotta japán nép számára - mondta el köszöntőjében Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke.

- A legfrissebb felmérések szerint az áldozatok száma az eltűntekkel együtt mára eléri a harmincezret. Az utóbbi száz évben fejlett országot még sohasem ért ilyen mértékű, súlyos katasztrófa, mint amilyen az idén márciusban Japánt sújtó földrengés és az azt követő szökőárhullám volt - ezeket a szavakat már dr. Kutics Károly, a Veszprém Megyei Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke mondta a természeti katasztrófáról és annak következményeiről szóló előadásában.

Ezt követően Morita Tomoko, a Magyar-Japán Kettős Állampolgárok Köre elnöke köszönte meg a magyarok segítő szándékát és együttérzését. Hozzátette, a katasztrófa a sok rossz és fájdalmas dolog között jót is hozott a japán nép számára, mivel rámutatott arra, eddig milyen kényelmesen éltek valójában, ám a mostani tragédia elindított hazájukban egy értékes folyamatot, azt, hogy az emberek, akik eddig nem törődtek egymással, most összefognak, segítenek egymásnak a bajban, újra egymás felé fordultak.

A beszédek után a budapesti Zeneakadémia magyar és japán növendékei közösen japán és magyar zeneműveket adtak elő.

Üresen kongó széksorok

Igazából nem segítettünk semmit mi magyarok, ugyanis velem együtt körülbelül 15-en (!) lézengtünk, elvétve ültünk az üresen kongó széksorokban az egész koncerten. A szervező nagyon kellemetlennek nevezte a szituációt, a ballagásra és a VEN-re hivatkozott. De az igazság az, hogy leszerepeltünk, a segélykoncert egyáltalán nem érte el a célját. Ennek ellenére a japán művészek felléptek becsülettel, és végigjátszották a darabokat. Ergo: az egész tragédia volt a tragédiában. És még így is elmondta a megható hálálkodó beszédét a japán hölgy, Morita Tomoko a megjelen-teknek... Én szégyelltem magam!