A mese fontossága

Erről Schreiber Márta, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet dolgozója, a Gyermek- és Ifjúsági Könyvtár egykori munkatársa beszélt lapunknak.

Az élőszavas mesemondás ezen túl számos képességet fejleszt, többek között a gyermeki fantáziát és ezen keresztül a kreativitást is, hiszen a gyerek a hallott történetet és a szereplőket is elképzeli, gondolati úton újravarázsolja. Ellentétben a televízió előtt üléssel, ahol készen kapott információkat kap. Ezért fordulhat elő például az, hogy a televízióban látott szörnyektől rosszat álmodik, szorong, míg a saját fantáziájának szüleményeit elfogadja, el tudja viselni, még ha ijesztőek is.

A mesékben megjelenő leegyszerűsített jó és gonosz párharca pedig útmutatóként szolgál a gyerekeknek a való életükhöz is, mi a jó, mi a rossz vagy helytelen.

Már vannak olyan "mesekönyvek", melyek nem tartalmaznak szövegeket, csak képeket, illusztrációkat. (Nem tévesztendő össze a képregénnyel!) Ez azért hasznos, mert így a szülők a csemetéikkel együtt találhatják ki a történetet, akár naponta másikat. Ilyen és ehhez hasonló történeteket is várunk lapunk meseíró pályázatára, ahol akár egy-egy szülő, nagyszülő is leírhatja gyermekéről, unokájáról szőtt meséit.

A kisgyerekek imádják, ha a történet róluk szól, ha a mesében nevük, életük is szerepet kap egy kalandban. Hiszen melyik kisfiú ne akarna sárkányölő hős herceg, vagy melyik kislány ne szeretne gyönyörű királylány lenni? Ha csak röpke pillanatokra vagy egy mese mulandó varázslatának perceire is.

Lapunk meseíró pályázatot hirdet mindenkinek, akinek van egy vagy akár több saját, egyedi meséje. A szeptember 15-ig beérkezett alkotásokat szakértő zsűri válogatja és szerkeszti csokorba, amely kötet formájában idén karácsonyra jelenik meg.