Élő kordokumentum - Veszprém megye ötvenhatban

A bemutató alkalmából rendezett beszélgetésen dr. Papp Sándor nyugalmazott egyetemi tanár, a kötet előszavának írója arról szólt, hogy 1956-ban húszéves egyetemistaként két nagyon intenzív élmény érte. Az egyik a lyukas zászló körül álló, örömtől felszabadult, mosolygó arcok látványa. A másik meghatározó élménye Beethoven Egmont-nyitánya, mert számára ez a mű sokkal jobban jellemzi annak a korszaknak a hangulatát, mint a panelekből építkező ünnepi beszédek. Papp Sándor szólt arról, hogy 1956 interpretációi alapján sokaknak a demonstrációk, politikai nagygyűlések, szónokok jutnak eszébe. Ez a kötet azért is nagyszerű, mert általa olyan élethelyzetekbe is bepillanthatunk, amelyek nem ismertek.

Bank Barbara történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, a kötet lektora azt hangsúlyozta: 1956 nemcsak Budapestről szólt. Az sem igaz, hogy csak október 25-26-án tudta meg a vidék, mi történt a fővárosban, hiszen akkor már Veszprémből vér- és ételszállítmányokat indítottak oda. Beszélt arról, hogy az ellenállás nem szűnt meg november 11-én, sokáig fennmaradt, sőt, később átment passzív ellenállásba. A történész szerint még ma sem tudjuk, hány áldozata volt a megtorlásnak, hány embert vert agyon az ÁVH, hány embert lőttek le a határon. Úgy vélekedett, a könyv egyedülálló, mert olyan kordokumentumokat tartalmaz, amelyek nem jelentek meg sehol, és pozitívumként említette, hogy nem Veszprém központú.

A tárgyilagosság volt az egyik céljuk

A kötet szerkesztője Somfai Balázs főlevéltáros, társszerkesztője Pákozdi Éva Szilvia. A könyvben mintegy száz szöveges forrás található a megye minden részéből. Somfai Balázs elmondta: a 90-es évek elejétől foglalkozott a témával, először csak Pápa történetével. A kézirat 2005-ben készült el, tavaly nyertek pályázati pénzt a kiadásra. Cél, hogy árnyaltan, tárgyilagosan, ne elvtelenül mutassuk be a korszakot. A végső szó kimondása és az ítélkezés azoban nem cél - fogalmazott.