Kicsi, de gazdag - nyelvünkről a tetőtérben

A Tihanyi Bencés Apátság két évtizede működő szellemi műhelye minden hónapban legalább száz érdeklődőt hoz egybe az ország különböző részeiből, hogy az alkotmányosság, a gazdaság, az oktatás, az irodalom, a géntechnológia és számos más érdekes terület aktuális ügyeivel foglalkozzanak. Legutóbb a Tetten ért szavak című rádióműsorból közismert Balázs Géza nyelvész professzor beszélt arról, mi a magyar a nyelvünkben, milyen is a nyelvünk.

A kérdést sok oldalról megvilágító előadó egy Kazinczy epigrammával mutatott rá arra, hogy a nyelvünk folyton fejlődik, változik, miközben a nagyon kevés egységes nyelvek közé tartozik. A világ 5-6 ezer beszélt, 225 írásbeliséggel is rendelkező nyelve közül, a miénk ma a 40. helyen áll a beszélők száma szerint. A beszélők számánál is fontosabb, hogy abba a kis csoportba tartozik, amin gyakorlatilag mindent ki lehet fejezni.

Balázs Géza nyelvész professzor és Korzenszky Richárd a tetőtéri esték múlt heti előadásán (Fotó: Győrffy Árpád)

Balázs Géza szerint objektíven nem lehet megítélni, hogy egyik nyelv a másikhoz képest mennyire szép, de az biztos, hogy a háromezer éve önállóan fejlődő magyar nyelv nagyon gazdag, változatos, csodálatos költői alkotások létrehozására alkalmas. Több más példa mellett hallhattunk arról, hogy a verekedést több mint száz szóval, a részeg embert háromezerrel is kifejezhetjük. Sőt még egy, a helyhez illő cifra káromkodást is megismerhettünk Jókai tollából az ezen a területen nagyon gazdag szókincsünk bizonyítására.

Persze most sem maradtak el a házigazda, dr. Korzenszky Richárd előadóhoz szabott kérdései. A bencés apátság perjele többek között arra volt kíváncsi, Balázs Géza milyen írók könyveit ajánlaná a mai gyerekeknek, fiataloknak. Fekete István, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond - sorolta a professzor ifjúkorára is gondolva a szerzőket. Igaz, azt is hozzátette, hogy némelyiket a mai fiatalok biztosan nehezen olvasnák, de meg kellene próbálni magunk, nyelvünk érdekében.