Tévéjegyzet - Egy boldog család

Kossuth-díjas operaénekeseink legfeljebb álmukban költözhetnek ilyenbe, gondolom, amikor a SuperTV2 Pimasz úr ott alszik című szórakoztató műsorát nézem. Az úr Papp Gergely az Aktívból, aki 24 órára becsekkol Bódi Guszti és Bódi Margó otthonába. Bolyonganak a helyiségekben, diskurálnak, miközben szabolcsi töltött káposzta rotyog a fazékban.

Mélyenszántó eszmecseréről szó sincs, a roma természetesség dominál a fényűző, pazar környezetben, az összegürcölt, megteremtett jólét rekvizitumai között, amelybe beleférnek a műanyag állatkák, a giccses porcelánfigurák, festmények és párnák, sőt egy Jézus-kép is.

Díjazott lemezek és bekeretezett műsorplakátok is lógnak a falakon, Bódiék népszerűségét és sikerét jelzik. A pincekamrában márkás borok és más italok, a fagyasztóládában füstölt kolbász garmadája. Papp Gergely itt kavar, eszik, iszik, fesztelenül viselkedik. Jól áll neki ez a „potyázós” szerep. S javára írható, hogy nem indiszkrét. 

A semmiből jutottak el eddig, mondja a családfő, a kétkezi melóban túlteljesítették a „fehér” embert. Változik a háttér, megérkeznek a fiúk, a „kis” Guszti és Csaby. Az unokák a nagymama ölében. A képernyőn boldog család benyomását keltik. Talán azok is. Bódiék bejárták a világot, egzotikus tájakon is megfordultak. Amikor a fehér luxusautóval esti falunapra indulnak, azokat a cipőket veszik fel, amelyeket New Yorkban vásároltak.

A falusi színpadon nem művészarcokat látok, de zenéjük, dalaik lázba hozzák a népet. Kenyér és cirkusz. De a bővebb adag nem a csápoló tömegnek jut. A nap Margó asszony felolvasásával zárul, a házigazda és Pimasz úr elszenderedik a fotelban. Könyvespolcot keresek a lakásukban, de nem látok sehol.