Kultúra

2014.08.18. 10:10

Hol is vagyunk otthon?

Nehéz egyetlen mondattal definiálni az otthon fogalmát, hiszen jelentése akár egyénenként is eltérhet. Vannak, akik bárhol otthon érzik magukat, míg mások szenvednek a távolságtól vagy nem is tudnak soha elszakadni a gyökereiktől.

Szijártó János

Az otthonról, az elszakadásról dr. Csernai Balázs atyával beszélgettünk. A Tapolcán élő lelkipásztor évekig élt külföldön, illetve már gyermekként is megtapasztalta a költözés kihívásait, így személyes élményei alapján úgy véli, az otthon emberek és kapcsolatok összessége.

– Jellemzően gyermekkorunk földrajzi helyszínéhez kötjük azt, amit otthonnak nevezhetünk, azonban ez önmagában mégsem fedi teljesen a valóságot. Hiszen az otthon az a hely, ahol ki tudok bontakozni, ahol jól érzem magam, ahol arra is figyelhetek, hogy miként tehetek többet azokért az emberekért, akik körülöttem vannak és nem a holnaptól rettegek. Az a hely továbbá, ahol találkozhatunk gyökereinkkel, tudjuk, érezzük azt, hogy honnan jöttünk. Természetesen mindenkinek vannak régi, megszépült emlékei gyermekkorából, amelyek gyakran meghatározzák a későbbi otthonteremtést. Számít a földrajzi környezet, az adott kultúra is. Amikor Münchenbe kerültem, bár nagyon szépnek találtam mindent, valahogy mégis hibádzott valami. Hónapok teltek el, míg rájöttem, hogy nincsenek hegyek és ezek hiánya zavart igazából. Ez egy földrajzi adottság, ami egyáltalán nem befolyásolta a hétköznapokat, mégis eltért attól, amit korábban tapasztaltam, ezért okozott hiányérzetet. Természetesen ettől függetlenül jó kapcsolatok, barátságok szövődtek, amik segítettek abban, hogy megtaláljam a helyemet. Ezt eleinte nehezítették olyan kulturális szokások, mint például az ünnepek. Furcsa volt megélni, hogy ott március 15. nem ünnep, csak ugyanolyan munkanap, mint a többi.

Dr. Csernai Balázs atya személyes élményei alapján úgy véli, hogy az otthon emberek és kapcsolatok összessége (Fotó: Szijártó János)

– Az otthon fogalmával szorosan összekapcsolódik az elvágyódás, hiszen szinte mindannyiunkban benne van a vágy a tökéletes otthonra. Ami nem is biztos, hogy létezik, sokkal inkább egy régi, megszépült emlék vagy a képzeletünkben kialakított idea gyümölcse. Mert az ember mindig többre vágyik és nem éri be mással, csak a végtelennel, ahol minden nagyon szép és jó. A hétköznapokban persze ennek csupán töredékét tapasztaljuk meg, s legszebb élményeinkben is csak rövid ideig adatik meg, hogy egészen boldogok legyünk. Bármilyen furcsa, az anyagi jólét nem vezetett el a valódi jóléthez. Attól, hogy valakinek mindene megvan, még nem biztos, hogy megtalálja élete értelmét, azt, amiért érdemes élnie. Ezért vágyunk gyakran egzotikus helyekre, más kultúrákba, más emberek közé. Az ilyen találkozások segíthetnek abban, hogy megtaláljuk önazonosságunkat, és jól érezzük magunkat a saját bőrünkben. Az elektronikai fejlődésnek köszönhetően jelentősen átalakultak az emberi kapcsolatok is. A virtuális világban monitor és monitor közötti „párbeszéd” zajlik, miközben elfelejtünk személyesen találkozni. A „hazaérkezéshez” pedig éppen arra van szükségünk, hogy a dolgok világából kiszakadva megérkezzünk a mély emberi kapcsolatainkba.

A Münchenben megtapasztalt távolság tudatosította saját gyökereimet, amelyekből erőt meríthetek azóta is. Most, hogy lassan egy éve Tapolcára kerültem, úgy érzem, itthon vagyok, teljes életet élhetek – mondja dr. Csernai Balázs atya.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!