Szürrealista látomások

A tárlat nyitóünnepségének a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája díszterme adott otthont, ahol Németh Ferenc tanuló zongorajátékát követően Veress Zsuzsa irodalomtanár Pilinszky János Aranykori töredék című költeményével köszöntötte a jelenlévőket.

- A szürrealizmus francia eredetű szó, mely köztudottan azt jelenti: valóságfeletti, valóságon túli. A nagyközönség leginkább Salvador Dalí életműve alapján ismeri ezt a fajta szürrealizmust, de sokaknak ismerős a belga Magritte művészete is. Papp Miklós született szürrealista, tudatosan kapcsolódik ehhez az irányzathoz - emelte ki az irodalomtanár.

A Tűzmadár című festmény
Fotó: Vallner Bettina

Mint mondta, Papp Miklós festményein gyakori elemek a zenei utalások, a látó vagy nem látó szem és a kép a képben. - Ablakokon nézhetünk ki az alkotásain, ahol más látnivalókat vehetünk szemügyre, mint az ábrázolt belső tereken. Emellett észrevehetünk párhuzamos-ellentétes motívumépítkezést is. Vannak geometrikus elemek, például négyzetes járólapokkal kirakott padlók, és feltűnnek a szecessziós képekből ismert kígyózó növényi ornamentumos elemek is. A természet, a táj ábrázolása, valamint a gépi világ, a technika hasonlóan ellentétes párhuzamba rendeződik - mutatott rá a festő alkotásai kapcsán Veress Zsuzsa.

A gyakran feltűnő zenei elemekről a festő elárulta, korábban szaxofonon játszott, és különösen kedveli a dzsesszt. - A zene metamorfózisa című képemen kották jelennek meg a faleveleken, a hangszerek pedig rovarok és egyéb élőlények, melyek elfogyasztják a kottákat. A megjelenített kottarészlet Ravel Bolerójából származik, ezt a zenét hallgattam, miközben a kép készült - jegyezte meg Papp Miklós. Hozzátette, a 90-es évek nagy részét Új-Zélandon töltötte, ez a időszak is fontos hatást gyakorolt művészetére.

- Az élet egyik lényege, hogy valamilyen formában kifejezzük magunkat - fogalmazott a festő. Papp Miklós képeit február végéig tekinthetik meg az érdeklődők.