Először pont nélkül

Diósgyőr-Pápa
 2:0 (0:0)
DVTK stadion, 6000 néző. Vezette: Veizer (Berettyán, Medovarszki). DVTK: Rados  Vadász, Budovinszky, Gal, Gohér  Abdouraman  Gallardo, Lippai, Luque  Carreno, Seydi. Edző: Benczés Miklós. Lombard: Szűcs  Nagy S., Tóth G., Totadze, Présinger  Farkas A., Ganugrava  Marics  Lovrencsics, Puri  Ferenczi. Edző: Véber György.
Csere: Carreno helyett Menougong a 46., Vadász helyett Takács P. az 52., Seydi helyett Dobos a 86., illetve Puri helyett Horváth a 42., Nagy S. helyett Quintero az 55. és Présinger helyett Varga a 81. percben.
Gólszerző: Budovinszky a 47., Seydi 78. perc.
Sárga lap: Luque a 18., Vadász az 50., Takács P. a 67., ill. Tóth G. a 26., Ganugrava a 61., Farkas A. a 76. percben.
Kiállítva: Luque a 61., ill. Tóth G. a 40. percben.
 
Már a mérkőzés előtt tudni lehetett nincsenek azonos súlycsoportban a felek. Persze nem a pályára lépő csapatok között volt szembetűnő a különbség, csupán az őket támogató szurkolói hadak ütközetének végkimenetele volt előre borítékolható. Közel hatezer, győzelemre kiéhezett diósgyőri drukkerrel esélye sem volt a maroknyi, alig 20 főt számláló pápai különítménynek. (A vendégdrukkereknek így is kijár a kalapemelés, hiszen közel nyolcszáz kilométeres túrát vállaltak azért, hogy lássák csapatukat élőben.)
 
A lelátókon uralkodó hangulat kihatott a mérkőzés egészére. Az első félidőben a hazaiak játszottak mezőnyfölényben, de csak beívelésekig és távoli próbálkozásokig jutottak, igazi veszély nem alakult ki Szűcs kapujának előterében. A Pápa próbálta lezárni a területeket és a szokásosnál hátrébbról igyekezett építkezni, kevés sikerrel. Az első játékrészben először a kakaskodó Luque tett azért, hogy bekerüljön a jegyzőkönyvbe, Veizer sárga lapot adott a fegyelmezetlen diósgyőrinek. Nála csak a pápai Tóth Gábor volt szorgalmasabb, ő negyedórán belül kétszer is elérte a bírónál, hogy lappal figyelmeztesse, és ezért már a 40. percben mehetett zuhanyozni. A kiállítást követően Véber György átszervezte csapatát, amely a szünetig hátralévő időben kihúzta kapott gól nélkül az egyre erősödő hazai nyomást.

 
A második játékrész némi csúszással kezdődött, hiszen hiába volt már a pályán a pápai gárda és a játékvezetői különítmény, Benczés Miklós tanítványai csak öt perccel később futottak ki a  gyepre. A hosszúra nyúlt taktikai megbeszélés meghozta a várt eredményt, a 47. percben a csereként beállt Menougong által kiharcolt szabadrúgást Budovinszky  csavarta a jobb felsőbe bal oldalról, az alapvonal és a 16-os közti területről, a beadásra váró Szűcs Lajos csak beleérni tudott a jól eltalált lövésbe, 1:0.

A hazaiak gyorsan döntésre szerették volna vinni a dolgot, és újabb rohamokat indítottak a pápai kapu ellen, az emberhátrányban játszó pápaiak azonban hősiesen állták a sarat. Ráadásul az 59. percben még az egyenlítésre is megvolt az esély: egy hazai szöglet után kontrát indított a Lombard, a csereként beállt Quintero remek ütemben ugratta ki a félpályánál a meginduló Maricsot, aki egészen a kapusig vezethette a labdát védője szorításában. A szerb támadó azonban tőle szokatlan módon nem a kaput vette célba, hanem a hosszún érkező Lovrencsicshez külsőzött, aki viszont csak kisodródott helyzetből tudott lőni, és ezért Radics könnyedén hárított. A 60. percben egy kemény összecsapást követően Luque szólalkozott össze Ganugravával, a kakaskodás végén mindketten sárga lapot kaptak, és miután a mérkőzés első figyelmeztetése is a spanyol játékos nevéhez fűződött, őt is kiállította Veizer. A kiegyenlítődött feltételeknek köszönhetően úgy tűnt, a Lombard vissza tud jönni a mérkőzésbe, ám Marics 73. percben leadott 21 méteres lökete a bal kapufán csattant.
 
A 78. percben aztán egy jobb oldali hazai szögletnél Seydi előzte meg védőit, és a kapu bal oldalába fejelt, 2:0.
 
A hátralévő időben még mindent megpróbált a vendégcsapat, ám hátul túlontúl kinyíltak, ami miatt inkább a DVTK-nak volt esélye a gólszerzésre. Azonban Lippai ziccerben kapu fölé lőtt, míg a csereként beállt dobos helyzetét bravúrral védte Szűcs.
 
A mérkőzés összképét tekintve megérdemelten győzött a sokkal kezdeményezőbb hazai együttes, amely közönségének köszönhetően már a pápai kiállítás előtt is emberelőnyben érezhette magát.

Benczés Miklós: - Nagy fegyvertény ez a győzelem, szervezett csapatot győztünk le, olyat, amelyik támadó szellemben lépett pályára.  Kulcsfontosságúnak tartom, hogy támadójátékosaikat semlegesíteni tudtuk. A lényeg a három pont. Érdekes, hogy ezt a meccset sem úsztuk meg kiállítás nélkül.

Véber György: - Gratulálok a hazaiaknak, teljesen megérdemelten nyerték meg  a mérkőzést. Reális eredmény született, a végén még megszórhattak volna minket. Jó kis tanulópénz volt ez számunkra, elhitték a játékosok négy siker után, hogy 70 százalék elég, most megtapasztalhattuk, hogy ez korántsem így van. Karakterben többre vagyunk képesek, a csapat arcát szinte egyáltalán nem láttam. Egyenlő létszám után volt 1015 percünk, amikor akár egyenlíthettük is volna, de el kell ismerjem, többségében a hazaiak akarta érvényesült.