Az egyházkerület református lelkészeinek, tanítóinak életét tárják fel

Hudi József, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának vezetője beszámolt róla, hogy a kutatások az 1990-es évek második felében indultak be. 1997-ben jelent meg az első forráskiadvány a középkori magyar vonatkozású oklevelekről, azóta pedig kiadtak számos naplót, visszaemlékezést, emlékiratot. Illetve egyes korszakokra vonatkozólag forráskiadványok jelentek meg, így például jelentősnek tekinthető a Pápa város reformkori történetét taglaló dokumentumkötet, ami az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakát is magába foglalja.

Emellett 2001 óta Acta Papensia címen önálló történeti folyóiratot ad ki a Pápai Református Gyűjtemények, melyben az aktuális kutatási eredményekről számolnak be. Valamint munkatársaik az érdeklődési körüknek megfelelő tematikát is feldolgozzák. Mindezen munkában többek között testületi és egyházlátogatási jegyzőkönyvekre támaszkodhatnak.

Hudi József kiemelte, legfőbb feladatuk, fontos kutatási irányuk a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészeinek, tanítóinak élete, amit három archontológiai-­prozopográfiai adattárban, azaz lényegében kollektív életrajzi kötetben közölnek. Az első, 2009-ben napvilágot látott kiadvány 1526-tól 1760-ig tár fel adatokat a korabeli prédikátorokról, rektorokról. A második 1760-tól 1848-ig terjed – ezen dolgoznak most, megjelenése ősztől várható –, a harmadik, a zárókötet pedig 1848-tól egészen a trianoni összeomlásig tartó időszakot öleli fel. Ily módon az összes egyházkerület területén egykor működő lelkész, tanító életrajza ismertté válik. Megjegyezte, egy-egy életrajz összeállításához sokféle forrást feldolgoznak. Céljuk, hogy minden fontos történeti dokumentumot hasznosítható adatokkal lehessen kézbe venni.