Olvasó

2014.11.09. 20:26

Az én rendszerváltásom

Örömmel olvastam, hogy a Napló is „retrósodik”. Kell a múlt, jó felidézni a réget: aki átélte, annak azért, aki nem, annak „élő történelem”.

Vargáné Czobor Andrea

1989 nekem is rendszerváltás volt. Fontos, sorsdöntő, pirosbetűs.

Sikeres államvizsga után, büszke frissdiplomásként kerestem állást, vőlegényemmel-aki 1989. júl 22-én nejéül vett, ember és Isten előtt.

Imádtam a napot, minden csillogott, minden zenélt, minden duruzsolt. Zakatoló szívem nem győztem csitítani, szerelemtől és az esemény varázsától tébolyult lelkem a fellegekben járt.

Imádtam a ruhapróbát, a fodrászt, a kozmetikust, irigyeltem, Szüleim nyugalmát, erejét (tudom, színlelték, belül, legbelül ádáz tusát vívott bennük a szeretet és elsőszülöttük „elvesztése-elengedése”), félkábán hagytam, hogy sodorjon magával a pillanat.

Még jó, hogy képek tucatja őrzi ezeket a csodapillanatokat.

25 éve történt. Megváltozott egész addigi „rendszerem”, életem: asszony lettem, kirepültem a családi fészekből.

Hogy én is fészket építhessek saját családomnak.

Az én fészkem, az én rendszerváltásom is 25 éves.

Remélem, még sokszor 25 évet kibír, megingathatatlanul, szeretetben, egészségben, békességben.

Ezek is érdekelhetik