Ukrán válság

2023.04.04. 08:23

Kijev szerint az oroszok még messze vannak Bahmut elfoglalásától

405. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner híreiből válogatunk.

Ukrán katonák Bahmut közelében

Forrás: AFP

Fotó: Genya SAVILOV

Jens Stoltenberg: a NATO továbbra is elkötelezett "a nyitott ajtók politikája" mellett

A NATO-szövetségesek továbbra is elkötelezettek "a nyitott ajtók politikája mellett", Ukrajnát pedig arra bátorítják, hogy a nehéz időkben is folytassa a megkezdett reformokat - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd este a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró brüsszeli sajtónyilatkozatában.

A főtitkár hangsúlyozta: "egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van".

 

Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek. Felhívta azonban a figyelmet, hogy még "nincs itt az ideje az önelégültségnek", mert "Vlagyimir Putyin orosz elnök változatlan irányt követ Ukrajnával kapcsolatban", úgy véli, hogy "Oroszország felül tud kerekedni a szövetségesek Ukrajna melletti támogatása ellenére".

 

"Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok" - jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.

 

A főtitkár bejelentette, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón.

 

A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.

Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a "patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton". "Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen" - jelentette ki.

Japán külügyminiszter: sehol sem tűrhető el az ukrajnai orosz agresszióhoz hasonló atrocitás

Tokió határozott álláspontja, hogy sehol a világon nem tűrhető el az ukrajnai orosz agresszióhoz hasonló atrocitás - jelentette ki Hajasi Josimasza japán külügyminiszter kedden a NATO brüsszeli székházában.

Hajasi a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán a szövetség indiai- és csendes-óceáni partnereivel - Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea minisztereivel - folytatott megbeszéléseket követően hangsúlyozta: országa a NATO partnerországaként fontosnak tartja elmélyíteni kapcsolatait a katonai szövetséggel.

Emlékeztetett: 

a világtörténelem során csak egy ország, Japán szenvedett el atomtámadást. Országa számára sosem lesz elfogadható atomfegyverek bevetése 

- tette hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón közölte: a szövetségnek nincs még egy olyan közeli és olyan jó képességekkel rendelkező partnere, mint Japán. A főtitkár fontosnak nevezte a Japánnal ápolt kapcsolatok további mélyítését ebben "a veszélyes és kiszámíthatatlan világban". A biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis ami Európában történik, az hatással van Ázsiára, vagy az indiai- és csendes-óceáni térségre, és fordítva - emelte ki.

Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, az Európában kitört háború arra figyelmeztet, hogy konfliktus törhet ki Ázsiában is. "Biztosítani kell mindenhol, hogy tekintélyelvű vezetők ne jussanak arra a következtetésre: katonai erő alkalmazása és a nemzetközi jog megsértése által - ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök teszi Ukrajnában - bármit megtehetnek" - fogalmazott.

Stoltenberg végezetül üdvözölte, hogy Japán elítéli Ukrajna jogellenes megtámadását, valamint pénzügyi támogatást nyújt a NATO Ukrajnának szánt segélycsomagjához.

Ukrán parancsnokság: orosz repülőgépek Csernyihiv megyét bombázták

Két orosz Szu-35-ös vadászbombázó repülőgép kedd délután bombákat dobott az észak-ukrajnai Csernyihiv megye egyik településére, a támadásban egy helyi lakos megsérült - közölte az ukrán északi műveleti parancsnokság.

 

Pecsenjuhi településen a légicsapás következtében kigyulladt egy családi ház és melléképületei. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy helyi lakosok két lakóház megsemmisüléséről számoltak be, a támadás sérültje az egyik házban tartózkodott.

 

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem kedden hét csapást mért az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak két orosz parancsnoki állást és egy elektronikus hadviselési állomást. Az orosz erők a nap folyamán két rakéta- és 28 légicsapást indítottak, 17 Sahid-136 drónt vetettek be, amelyek közül 14-et az ukrán erők megsemmisítettek. Ezenkívül az orosz csapatok hét támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. A vezérkar közölte, hogy az orosz támadásoknak vannak halálos áldozatai és sérültjei a civil lakosság körében, de számukat nem ismertette.

A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések elleni támadó műveletekre összpontosítja, a nap folyamán több mint 45 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán erők. Bahmut és Marjinka továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak - írta a vezérkar.

ENSZ: be kell fejezni az ukrajnai gyermekek kényszeráttelepítését Oroszországba

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az ukrajnai gyerekek kényszeráttelepítésének befejezésére szólította fel kedden hozott határozatában Oroszországot, és sürgette, hogy nemzetközi emberi jogi szakértők és humanitárius szervezetek alkalmazottai is felvehessék a kapcsolatot az érintett fiatalokkal.

A megszavazott dokumentum szerint ugyanezt követeli a genfi székhelyű testület a deportált felnőtt civilek viszonylatában is.

Az ENSZ-tanács - amelynek döntései nem kötelező erejűek - háborús bűncselekményként jellemezte az ilyen jellegű kényszeráttelepítéseket.

 

A kijevi vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy több ezer ukrajnai gyereket telepített át illegálisan a megszállt területekről Oroszországba. Moszkva tagadja, hogy háborús bűncselekményről lenne szó, és arra hivatkozik, hogy a gyermekeket a harcok elől vitték biztonságba.

 

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemrégiben azért adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozottnak tartja azt a gyanút velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

A genfi testület kedden meghosszabbította az emberiesség elleni bűncselekmények ukrajnai felderítésével megbízott vizsgálóbizottság mandátumát is.

A tanács 47 tagjából 28 támogatta a határozatot, csak Kína és Eritrea szavazott ellene. Tizenhét tagország tartózkodott.

Az ukrán elnök gratulált Finnországnak a NATO-csatlakozáshoz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált kedden Finnországnak az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozáshoz.

"Gratulálok Finnországnak és Sauli Niinistö elnöknek a NATO-hoz való csatlakozáshoz a NATO megalakulásának 74. évfordulóján. Az orosz agresszió körülményei között a szövetség vált a térség biztonságának egyetlen hatékony garanciájává" - hangsúlyozta Zelenszkij Twitter-üzenetében.

Hozzátette: reméli, hogy a júliusi vilniusi NATO-csúcs közelebb hozza majd Ukrajnát is euroatlanti céljainak eléréséhez.

Fehérorosz elnök: külföldi hírszerző szolgálatok több mint harminc segítőjét fogták el

A fehérorosz biztonsági erők külföldi hírszerző szolgálatok több mint harminc segítőjét fogták el - közölte kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

Nemrég elfogtunk egy terroristát, aki az ukrán biztosági szolgálat égisze alatt, annak utasításait és feladatait teljesítve tevékenykedett, de a leginkább felháborítónak azt tartom, hogy több mint harminc ilyen segítőt sikerült elfognunk. Ezek (...) igazi hitvány gazemberek, akik társadalmunkban élve, a saját földjükön bűncselekmények és terrorcselekmények végrehajtásában segédkeznek 

- hangoztatta a fehérorosz elnök Szergej Nariskinnel, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójával tartott megbeszélésén a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint.

Úgy fogalmazott, hogy a külföldi terroristák éppen "a társadalom legaljasabbjaira hagyatkoznak".

Mint mondta, a biztonsági szolgálatoknak még sok a teendőjük e tekintetben.

Lukasenka kijelentette, hogy Fehéroroszország kész az együttműködés elmélyítésére Oroszországgal, és köszönetet mondott az eddig átadott információkért.

A fehérorosz elnök márciusban közölte, hogy őrizetbe vettek több személyt a macsuliscsi katonai repülőtéren februárban végrehajtott robbantással kapcsolatban. Megerősítette, hogy egy orosz Berijev A-50 típusú katonai repülőgépet ért támadás február 26-án, a gép azonban "nem rongálódott meg súlyosan". A fő gyanúsítottat - akit Minszkben a kijevi titkosszolgálatok számára dolgozó orosz-ukrán kettős állampolgárként írtak le -, valamint több mint húsz, Fehéroroszországban tartózkodó tettestársát elfogták.

Vádat emeltek a szentpétervári robbantás gyanúsítottja ellen

Halált okozó, szervezett csoport által elkövetett terrorcselekmény címén vádat emeltek kedden Moszkvában Darja Trepova, a Szentpéterváron vasárnap elkövetett robbantásos merénylet gyanúsítottja ellen.

 

A merényletben életét vesztette Vladlen Tatarszkij haditudósító, további negyven ember pedig megsebesült.

 

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) sajtószolgálata szerint Trepovát robbanószerkezet szervezett csoport általi illegális továbbítása címén is megvádolták. A robbanás helyszínén és időpontjában készült videofelvétel tanúsága szerint egy mellszoborba rejtett pokolgép lépett működésbe, amelyet a vádlott adott át Tatarszkijnak.

Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) szerint a haditudósító meggyilkolását az ukrán különleges szolgálatok tervelték ki, a szabadságvesztésre ítélt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvánnyal (FBK) együttműködő "ügynökök" bevonásával.

Darja Trepova, a szentpéterváron két napja elkövetett robbantásos merénylet egyik gyanúsítottja egy moszkvai bíróságon 2023. április 4-én 
Fotós: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA

 

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kedden a Telegram-csatornáján kilátásba helyezte, hogy a merényletek elkövetői nem fogják elkerülni méltó büntetésüket, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy azokat, akik pénzelik és irányítják őket, egyelőre nem éri el az igazságszolgáltatás. Közölte, hogy az "az úgynevezett kérlelhetetlen ellenzékre" gondol, amelyről "pátoszos filmek készülnek", amely "részrehajló díjakban" részesül, és "a Nyugat aktív támogatásával évek óta harcol saját országa ellen".

 

"Az összes büdös FBK és MBH-média (Mihail Hodorkovszkij emigráns ellenzéki orosz üzletember vállalkozása), a navalnijok, a volkovok, a ponomarjovok és egyéb hodorkovszkijok középszerű terroristák és gyilkosok lettek. Kárörömmel élvezik az orosz állampolgárok vérének látványát. Izgalmukban orrlyukaikat tágítják a sebesült és megcsonkított testek láttán. A sötétségre és a terrorra esküdtek fel a kijevi náci rezsim gyilkosaival együtt" - írta a volt orosz elnök és volt kormányfő.

Izrael továbbra is támogatja Ukrajnát

Izrael továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatni fogja a humanitárius segítségnyújtást az ukrán népnek - jelentette ki Eli Kohen izraeli külügyminiszter kedden Prágában sajtóértekezleten.

Eli Kohen az első izraeli miniszter, aki még február közepén látogatást tett Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel akkor tartott találkozóján elítélte az orosz agressziót, és megismételte, hogy az izraeli kormány mindent megtesz az ukrán nép szenvedéseinek enyhítésére.

"Támogatjuk Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Az ukrán nép szenvedéseinek enyhítése érdekében folytatni fogjuk a humanitárius segítségnyújtást" - mondta az izraeli külügyek irányítója Prágában újságíróknak.

Eli Kohen élesen bírálta Iránt, amiért katonai drónokat szállít az oroszoknak. Úgy vélte, állami terrorizmusról van szó. "Irán esetében nem regionális a probléma. Szükség van arra, hogy újabb szankciókat fogadjunk el Irán ellen. Erre várhatóan júniusban kerül sor" - mutatott rá az izraeli külügyminiszter. Korábban az Egyesült Államok és az Európai Unió foganatosított szankciókat az iráni rendszer ellen.

 

Az iráni drónokat, amelyeket ma Ukrajnában vetnek be, holnap esetleg Izrael ellen küldik 

 

- jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter. Szerinte ezért az iráni drónokkal kapcsolatos ukrajnai tapasztalatok nagyon fontosak lehetnek Izrael számára is.

Jan Lipavsky és Eli Kohen leszögezték: mindkét kormány támogatja Csehország és Izrael stratégiai partnerségének fejlesztését, megerősítését.

Francia védelmi miniszter: a NATO-hoz tartozni nem egyenlő a háború elmérgesítésével

Az, hogy Finnország csatlakozik a NATO-hoz, nem egyenlő a háború elmérgesítésével, és jobb, ha Moszkva "hagyja a meséket" - jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter kedden a kormányülésen.

Hozzátette: a narratíva nem fordított, akkor sem, ha az orosz diplomácia mást próbál elhitetni.

"Az ukrajnai orosz agresszió az, ami fokozott biztonságigényt vált ki a kontinentális Európában található partnereink többségéből" - szögezte le a tárcavezető.

 

"A NATO védelmi szövetség" - emlékeztetett. "Ha Oroszország nem támad meg senkit, akkor nem lesz háború" - húzta alá.

 

Három évtized katonai semlegesség után Finnország kedden csatlakozott a NATO-hoz.

A Kreml Oroszország biztonsága elleni támadásnak nevezte Finnország csatlakozását, és válaszlépéseket ígért.

A francia védelmi miniszter egyúttal Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását sürgette.

Az ukránok szerint a Wagner-zsoldosok a rég lerombolt bahmuti városházára tűzték ki az orosz zászlót

Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti fegyveres erők szóvivője kedden egy tévéműsorban elismerte, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport valóban kitűzött egy orosz zászlót a Donyeck megyei Bahmutban a városházára, a hivatali épület azonban szavai szerint már régóta megsemmisült. A szóvivő elismerte, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója valószínűleg járt Bahmutban.

Zászlókat tűz ki olyan épületekre, amelyek fizikailag régóta nem léteznek, mint például közlése szerint a városházára, amely egyszerűen megsemmisült 

- fogalmazott Cserevatij. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Bahmut áll az orosz hadsereg - elsősorban a Wagner-csoport - támadásainak középpontjában.

"Csak az elmúlt 24 órában 32 ellenséges támadás és 26 összecsapás történt magában Bahmutban és a város környékén" - emelte ki. Kifejtette, hogy 238 alkalommal nyitottak tüzet az orosz erők az ukrán katonák állásaira ágyúkkal és rakétatüzérségi eszközökkel. Eközben 91 orosz katona vesztette életét, 119-en sérültek meg a harcokban, megsemmisült egy orosz harckocsi, egy Grad rakéta-sorozatvető és három lőszerraktár - tette hozzá.

Prigozsin hétfőn kijelentette, hogy az orosz erők "jogi értelemben" elfoglalták Bahmutot. Egyúttal elismerte, hogy a város nyugati részében maradtak ukrán csapatok - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Szergej Sojgu szerint a fehérorosz légierő képessé vált az atomcsapásra

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden, az orosz fegyveres erők parancsnoki értekezletén kijelentette:

A fehérorosz támadó légierő repülőgépeinek egy része képességet szerzett arra, hogy ellenséges objektumokra nukleáris felszereltségű megsemmisítő eszközökkel mérjen csapást

 - mondta a tárcavezető.

Emellett a fehérorosz hadsereg hagyományos és nukleáris rakéták indítására egyaránt alkalmas Iszkander-M komplexumot is kapott, amelynek személyzetét hétfőn kezdték el kiképezni. Sojgu szerint mindez válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére és a szövetség felderítő tevékenységének fokozására Oroszország és Fehéroroszország határai közelében.

Lavrov: Moszkva barátságtalan társulásnak tekinti az EU-t

Oroszország barátságtalan társulásnak tekinti az Európai Uniót - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában.

LAVROV, Szergej
Az orosz Állami Duma által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülésén Moszkvában 2023. február 15-én
Fotós: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz Állami Duma

"Az EU 'elvesztette' Oroszországot. De ezért csak magát okolhatja. Mert éppen az EU tagállamainak és magának az uniónak a vezetői jelentik ki nyíltan, hogy, úgymond, stratégiai vereséget kell okozni Oroszországnak" - nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.   

"Ezen okok miatt az EU-t barátságtalan társulásnak tekintjük" - tette hozzá.

Dróntámadásokat hárított el az ukrán légvédelem

Tucatnyi dróntámadást hárított el az ukrán légvédelem keddre virradóra - közölte az ukrán hadsereg.

Összesen 17 támadást regisztráltak, melyeket az orosz fél iráni gyártmányú Sahed-136 típusú drónokkal hajtott végre. Tizennégy drónt az ukrán légvédelem lelőtt. 

Odesszából több robbanásról is érkezett jelentés, a helyi hatóságok szerint több épület megrongálódott, és tűz ütött ki

 - közölték az Obscsesztvennoje Novosztyi című ukrán portálon.
Az ukrán hadsereg adatai szerint a légvédelem összesen csaknem 70 orosz légitámadást hárított el. Az orosz rakétacsapások és tüzérségi támadások elsősorban továbbra is a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, Bahmut környékén a legintenzívebbek.

A fekete-tengeri kikötővárost, Odesszát, a háború kezdete óta számos orosz támadás érte. Leginkább az energetikai infrastruktúrában keletkeztek károk. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) januárban világörökségi helyszínné nyilvánította Odessza történelmi óvárosát. A kikötőváros kulcsszerepet játszik az ukrajnai gabonaexportban.

A britek szerint az oroszok keresik a Wagner-zsoldoscsapat utódját

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország keresi a Wagner zsoldoshadsereg utódját, amely katonai magáncég vagy magáncégek végül a Wagner helyébe léphetnek.

Ez a videófelvétel a @concordgroup_official Telegram csatornán 2023. március 3-án közzétett videóból készült, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz félkatonai csoport főnöke beszél egy kamerába a háztetőről egy ismeretlen helyen
Fotós: AFP

Az orosz védelmi minisztérium és a Wagner-csoport közötti viszály ismeretében az orosz katonai vezetés olyan privát katonai csoportot akar, amely felett nagyobb ellenőrzést gyakorol. Jelenleg azonban egyetlen más ismert ilyen orosz csapat sem közelíti meg a Wagner méretét vagy hatalmát – írta a The Guardian.

Negyven sérült a szentpétervári robbantásban

Negyvenre emelkedett a Vlagyimir Tatarszkij neves katonai blogger halálát okozó szentpétervári kávézórobbanás sérültjeinek száma - írta a TASZSZ nyomán a The Guardian. Az orosz média szerint a sérültek közül 25-en továbbra is kórházban vannak, ötven ember állapota súlyos. A sérültek között három kiskorú is van.

Rendőrök a szentpétervári Street Food Bar No1 folyóparti kávézóban, ahol robbanás történt 2023. április 2-án
Fotós: Anatolij Malcev / Forrás: MTI/EPA

Oroszországba látogat a NAÜ főigazgatója

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója szerdán Kalinyingrádba látogat annak a folyamatban lévő konzultációjának részeként, amelynek célja az ukrán Zaporizzsja atomerőmű védelmének biztosítása a katonai konfliktus idején - mondta az ENSZ szakosított szervezetének szóvivője.

Európa legnagyobb atomerőművét, amely Zaporizzsja megye Enerhodar városában, a Dnyipro folyó déli partján található, 2022 márciusa óta foglalják el az orosz csapatok.

Többször teljesen lekapcsolták az ukrán elektromos hálózatról az ország energetikai infrastruktúráját ért rendszeres orosz támadások miatt. Mióta az orosz erők elfoglalták az erőművet, katonai bázisként használták, ahonnan támadásokat indítanak a Dnyipro folyón túli ukránok által ellenőrzött területek, különösen Nikopol ellen.

Az ENSZ 22 ezer polgári áldozatot regisztrált Ukrajnában

Az ENSZ Emberi Jogi Főbizottságának (OHCHR) legfrissebb polgári áldozatokat összegző adatai szerint márciusában további 765 polgári áldozatot regisztráltak Ukrajnában. Így az ukrajnai polgári áldozatok teljes száma 22 607-re emelkedett, amelyből 8 451 halott és 14 156 sérült van.
Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főképviselője március 31-én kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziójában a civil áldozatok száma messze meghaladja a hivatalos adatokat. "Ezek az adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik" – mondta, kiemelve, hogy a 13 hónapja tartó háború során az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése megdöbbentően rutinszerűvé vált.

Lengyelországba várják az ukrán elnököt

Volodimir Zelenszkij a tervek szerint szerdán Lengyelországba látogat, hogy megbeszélést folytasson lengyel kollégájával, Andrzej Dudával és a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel is. Zelenszkijt felesége, Olena Zelenszka is elkíséri a varsói látogatásra.

Ukrajna szerint Bahmut még nem az oroszoké

Ukrajna szerint az orosz erők "nagyon messze" vannak a keleti Bahmut város elfoglalásától, és harcok dúltak a városvezetés épülete körül, ahol a Wagner-zsoldoscsoport - állítása szerint - kitűzte az orosz zászlót. Hat civil meghalt és nyolc megsebesült a Bahmut melletti Kosztiantyinivkánál az oroszokkal folytatott lövöldözésében – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő.

Oroszország visszautasította, hogy elnöksége a Biztonsági Tanácsban tréfa lenne

Oroszország ENSZ-nagykövete hétfőn visszautasította, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok "áprilisi tréfának" nevezze Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) betöltött elnöki szerepét.

Az ENSZ-nagykövet egyben bejelentette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezetésével értekezletet tartanak az ENSZ Alapokmánya elveinek védelméről, mivel Moszkvát azzal vádolják, hogy Ukrajna megtámadásával megszegte őket.   

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete korábban hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy országa szerint Oroszország BT-elnöksége professzionális lesz, de arra használja majd a pozíciót, hogy "dezinformációt terjesszen, és Ukrajna ügyében a saját álláspontját támogassa, mi azonban készen állunk, hogy erre felhívjuk a figyelmet minden egyes pillanatban, amikor megkísérlik".    

Thomas-Greenfield és Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője "áprilisi tréfának" nevezte, amikor Oroszország átvette az ENSZ BT elnökségét.    

A BT szabályzata szerint az elnöki pozíciót felváltva tölti be a 15 tag ábécésorrend szerint. Vaszilij Nyebezja orosz ENSZ-nagykövet újságíróknak elmondta, nem változnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős tanács szabályai.   

Hozzátette, hogy Oroszoroszág "becsületesen tárgyalt" korábbi elnökségei idején, és a szerepet "nagyra értékelik".   

A BT elnöke vezeti a tanács üléseit, eldönti a legfontosabb ülések témáit. Lavrov április 24-én vezeti a Hatékony többoldalúság az ENSZ Alapokmánya alapelveinek védelme révén elnevezésű ülést.   

Nyebezja az amerikai ENSZ-nagykövet azon vádjára, hogy Oroszország dezinformációt fog terjeszteni, azt válaszolta, hogy ez "nyugati narratíva, valamint hangsúlyozta, hogy ők "ennek pont az ellenkezőjét gondolják".   

Arra is kitért, hogy az orosz tervek szerint szerdán informális tanácsülést tartanak, mivel Moszkva szerint nyugati tisztségviselők dezinformációt terjesztenek arról, hogy ukrán gyerekeket hurcolnak Oroszországba. Hozzátette, hogy az értekezleten "ezzel a narratívával akarnak szembeszállni".

Evakuálják az ukránok Chasiv Yar-t

Ukrán katonák és önkéntesek evakuálásra szólítják fel Chasiv Yar város lakóit. A település közel van a frontvonalhoz Donyeck keleti régiójában, ahol az elmúlt hónapokban a harcok nagy része zajlott. 

Két sikeres tüzérségi támadásról is beszámolt az orosz hadsereg

Az orosz tüzérek szétlőttek egy ukrán fegyveres csapatot Hulyaipole térségében, akár 15 ukrán áldozat is lehet - mondta Alekszandr Gordejev, a Vosztok csoport sajtóközpontjának vezetője a RIA Novosztyinak.

"Zaporizzsja irányában a terület további felderítése során pilóta nélküli repülőgépek egy legfeljebb 50 fegyveresből álló csoportot, négy haditechnikai egységet fedeztek fel Hulyaipole település területén. Az MSTA önjáró tüzérségi lövegek legénysége tűzkárokat okozott az ellenségnek. A rádiólehallgatások szerint legfeljebb 15 fegyveres és egy autó szerepel a veszteséglistán" - mondta.

Arról is beszámolt, hogy Zaporizzsja irányában a Hyacint-B lövegek legénysége megtámadott egy ukrán bázist Maly Scserbaki település környékén, aminek eredményeként megsemmisítettek egy Nona-SVK tüzérségi ágyút és legfeljebb tíz ukrán katonát.

Amerikai kongresszusi képviselők jártak Ukrajnában

Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője kijelentette, hogy Amerika "elsöprően" támogatja Ukrajna segélyszállítmányozását. Michael Turner rövid kijevi látogatásán azt mondta: "Vannak a bal- és a jobboldalon olyanok, akik megkérdőjelezik a folyamatos támogatást vagy a támogatás mértékét - ez minden bizonnyal a vita részét képezi. "De túlnyomórészt támogatják az Ukrajnának nyújtott segélyek folytatását, hogy továbbra is harcolni tudjanak Oroszország agressziója ellen."

Az ukrán fővárosba utazó delegáció másik tagja, Darin LaHood képviselő elmondta, hogy a látogatás célja a helyzet helyszíni megfigyelése volt.

F-16-osokat adna Kijevnek a volt a merikai külügyminiszter

Vlagyimir Putyin megérti a hatalmat, ezért nem szabad alábecsülni – mondta Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter kijevi látogatásán. Pompeo, aki korában a CIA igazgatója is volt, azt mondta, hogy új biztonsági architektúrára van szükség a jelentős európai szárazföldi hadviselés elleni biztosításhoz. "Kell egy sor olyan intézkedést, amely egyértelművé teszi, hogy Vlagyimir Putyin nem lesz képes újra háborút indítani" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy támogatná-e F-16-os vadászgépek és nagy hatótávolságú rakéták szállítását Ukrajnának, Pompeo azt mondta: "Igen - beleértve a kiképzést, a szoftveres és minden olyan támogatást, ami Ukrajna földjének védelméhez szükséges."

Lőszerek érkeznek Ukrajnába

Volodimir Zelenszkij az éjszakai videóüzenetében köszönetet mondott Dánia és Norvégia kormányának, amiért úgy döntöttek, hogy tüzérségi lőszereket adnak át az ukrán hadseregnek. Az ukán elnök azt nem részletezte, hogy mikor érkezik a 8000 darab 155 mm-es tüzérségi lövedékből álló szállítmány.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. április 3-án az ukrán-magyar határszakaszon 4648 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3115 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 3-án 60 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában