Egyre többféle, különleges, színes bromélia közül választhatunk

Az Amerikából származó broméliák nagyon változatos természetűek, némelyek a fák ágai között összegyűlt hu­musz­ban nőnek, mások a talajon. A lakásban, a meleg szobában a többségük színpompás, tartós virágot nyit, vagy ha virágzó növényt vásárolunk, sokáig őrzik szépségüket. Különlegességük, hogy leveleik a növény közepén tölcsért képeznek, az öntözővizet ebbe kell önteni. Lehetőleg lágy, klórmentes vízzel, esővízzel öntözzük, és a vizet ne felejtsük el néha cserélni a tölcsérben. A broméliák közül egyre több kapható már nálunk, a leg­gyakoribb az Aechmea, a Guzmannia, a Vriesia, valamint a Tillandzia. Mindegyikre igaz, hogy különösen a világos, meleg helyet kedvelik. Lehetőség szerint egész évben 16–18 Celsius-fokon tartsuk a növényeket, ügyeljünk rá, hogy a talajuk legyen mindig nyirkos.

Ami a szaporítást illeti, házilag is megpróbálható, sikerrel. Az oldalsarjakat kell leválasztani a növényről, tőzegben gazdag, jó nedvességmegtartó, enyhén savanyú, de ásványi anyagokban szűkölködő talajba ültessük. Alacsony a tápanyagigényük, azt pótolhatjuk úgy is, ha az öntözővízbe egy kevés tápoldatot teszünk. A tölcséres levélzetű broméliáknak fontos, hogy a levelek által alkotott kis tölcsérükben mindig legyen víz. Ugyanis mivel trópusi növények, ottani élőhelyükön az esővíz a tölcsérben gyűlik össze. Ellátja a megfelelő mennyiségű nedvességgel és tápanyaggal a növényt. Akár az ananász szaporításával is megpróbálkozhatunk, az ugyancsak a broméliafélék közé tartozik. Vágjuk le a gyümölcs felső, két-három centiméter magas részét a levélrózsával, az alsó néhány réteg levelet távolítsuk el, csak a sötétzöld levelek maradnak meg. A levélrózsát állítsuk vizes edénybe úgy, a víz ellepje a torzsa alsó részét. A fiatal gyökerek több mint egy hónap múlva jelennek meg a torzsa levél alatti részénél. Amennyiben már pár centiméteresek, ültessük el laza, tőzeges talajba. Amikor a levélrózsa fejlődésnek indul, tudhatjuk, hogy sikeres volt a szaporítás.