Pápa: Diákváros és katonaváros

A Bakony és a Kis- alföld találkozásánál kicserélhették a hegy és a síkság terményeit. Mindehhez később hozzájárultak a térséget átszelő vízfolyások, patakok, köztük a soha be nem fagyó Tapolca-patak, amelyre vízimalmok egész sora települt. A honfoglalók szláv települést találtak itt, majd a legenda szerint István egy Poppo nevű lovagnak adományozta a királyi birtokot. A várossá fejlődéshez a környék természeti kincsei (víz, agyag, fa) is hozzájárultak, a települést 1398-ban már civitas Papa, 1444-ben pedig castrum Papa néven említik a dokumentumok. 1214-ben kelt az első oklevél, ami Pápát mint lakott települést említi, ez az okirat bizonyítja a 800 évvel ezelőtti létezést. A település a 15. században, a Garaiak birtoklása idején indult virágzásnak. Ők a mai kastély helyén építettek – királyi engedéllyel – várat. Később a várost Mátyás a Zápolyáknak adományozta, ők adták ki az első engedélyeket a szabók, majd a csizmadiák, a fazekasok, szíjgyártók, tímárok céhének megalakulásához. Pápa a 16. században már gazdag iparral és kereskedelemmel rendelkező közigazgatási központ lett. A török hódoltság idején többször is gazdát cserél a város, átéli a vallon zsoldosok lázadását, és erődítményként még a Rákóczi-szabadságharcban is szerephez jut. A reformáció korában a Dunántúl szellemi központja lett, ezt a státust az Esterházyak idején is megtartotta.

Virágzását a barokk korra tehetjük, ami egybeforr az Esterházyak jelenlétével. Megélénkül a szellemi élet, soha nem látott fejlődésnek indul az ipar és a kereskedelem. Gróf Esterházy Károly egri püspöknek köszönhető a belváros rendezése, a nagytemplom építése és a Fő tér mai arculatának kialakítása. A háborúk továbbra sem kerülik el: 1809-ben megszállják a franciák, majd negyven évvel később a nemzet függetlenségéért szállnak harcba a pápai ifjak. Az első világháborúig terjedő időszakban számos ipari üzem születik meg a városban, és nagy számban alakulnak a civil szerveződések is. Pápára a diákvároson túl a 19. századtól illik a katonaváros jelző is. Itt állomásozott a 7. honvéd huszárezred és annak parancsnoksága is. Később repülőtér épült a város határában, ami ma nemzetközi légiszállítási programnak ad helyet. A szocializmus időszakában mellőzöttségének hála, el tudta kerülni a történelmi belváros szétrombolását, az ún. szocreál épületek tömeges megjelenését. Mára is megőrizte történelmi levegőjét, amely a tudatos városfejlesztésnek köszönhetően a turizmus egyik erőssége lehet. Uniós forrásból elkészült a Fő tér, és nemsokára befejeződik a várkastély rekonstrukció-ja is. A Várkertfürdőnek köszönhetően néhány éve magas ásványianyag-tartalmú víz várja a gyógyulni vágyókat, strandja, kempingje is népszerű. Itt található a Kluge-féle kékfestő műhely, ami egész Európában egyedülálló, és termékei, motívumai a város védjegyévé váltak.

A településen kedvező adottságai miatt számos külföldi vállalkozás telepedett meg, fellendítve ezzel a foglalkoztatást. A vendégszerető pápaiak évente több regionális fesztivált rendeznek, amire a belföldi turisták mellett külföldi testvérvárosaik lakóit is hívják, várják.