Közepes évük volt a helyi méhészeknek

A közelmúltban tartotta a nagy hagyományokra visszatekintő Országos Magyar Méhészeti Egyesület Pápai Szervezete októberi szakmai napját a Malom-tónál, amely beilleszthető az őszi-tavaszi továbbképzési sorozatukba.

- Októbertől márciusig havonta egy alkalommal, péntekenként szoktunk összeülni hetven-nyolcvanan, meghívott előadókkal. Mostani rendezvényünk egy új kezdeményezés, egyfajta méhész piknik, melyre több mint százötvenen jöttek el, ezért esett a választás a Malom-tóra. Jöttek más városokból is, például Győrből, Kapuvárról, Kaposvárról, Celldömölkről és Veszprém megye több méhész egyesületéből. Helyi méhészek bemutatóival indult a program, láthattunk saját készítésű kaptárt, atkairtó berendezéseket, tablettázó gépet, s hallhattunk előadást a mézeladásról. Fő előadónk, Csonka Imre méhész Kaposvárról érkezett, s másfél órás előadást tartott a 12 keretes Hunor kaptárral folytatott méhészeti technológiáról. Valamint Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a méhészek gondjairól, a mézeladási problémákról tartott előadást, szóba hozta a hamisított kínai mézet, a világpiaci gondokat - foglalta össze a szakmai napot Hauber János, a pápai szervezet elnöke.

A szomszédos országokban az olcsó méz ára nagy problémát okoz a magyar méhészek számára. Az éghajlatváltozások nemcsak az árakat, de a méz minőségét is befolyásolják. A jó minőségű magyar mézet azért vásárolják fel, hogy a rosszabb minőségű mézet azzal javítják fel, a probléma ott jelentkezik, hogy ehhez a feljavításhoz ma már csak húsz százalékban használnak magyar mézet. Ez befolyásolja a piacot, az árakat, a méz eladhatóságát. A magyar méhészet legnagyobb gondja mégis az, hogy az atkaveszélyt hogyan tudják visszaszorítani. 1984-ben volt utoljára ekkora mértékű atkaprobléma, jövő tavaszig hatszázezer méhcsalád mehet tönkre az atkaszívott betegségek miatt – tudtuk meg Hauber Jánostól.

- Az akác a legfontosabb virágunk, vannak olyan területek, ahol sajnos elfagyott. Idén a vándorméhészek többet termeltek, mert ők nem voltak helyhez kötve, termelésüket nem befolyásolták az időjárási viszonyok. A pápai méhészeknek 10-15 kilogrammos átlagot sikerült termelni, közepes évet zártunk – mondta el az idei méztermésről a méhészek helyi elnöke.

Fotó: OMME Pápai Szervezete

Hazánkban az átlagos éves méztermés 25-30 ezer tonna, ebből 6-7 ezer tonna fogy el belföldön, a többit főleg Franciaországba és Olaszországba exportálják. - Egy átlagos fogyasztó évente 1 kilogramm mézet eszik meg, ami nagyon kevésnek mondható, ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ősszel egy reklámsorozatot indít el a hazai mézfogyasztás népszerűsítése végett. A különböző virágok nektárjából készült méz gyógyír lehet mindenféle betegségre, fontos szerepet játszik a megelőzésben is, jó lenne, ha visszakapná régi rangját – zárta gondolatait Hauber János.