Mi az energetikai tanúsítvány, és mire jó?

Magyarország ezek értelmében 2012. január 1-jétől kötelezővé tette az energiatanúsítvány meglétét ingatlan eladásakor. Az első évben a tanúsítványok még nem rendelkeztek kód számmal, mert nem volt szükség a hitelesítésükre, így ezek ma már nem érvényesek. 2013-tól központosították a tanúsítványokat, amik már rendelkeztek HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) számmal, és egységes összesítő lappal. A kódszám minden esetben egyedi, melyet nem a tanúsító szakember ad, hanem a központi rendszer generálja a dokumentum hitelesítése alkalmával. 2016-tól megváltoztatták a besorolási osztályok jelzését, így a korábban készült tanúsítványok innentől már csak pótlap igénylése után érvényesek újra, ami gyakorlatilag egy kiegészítő lap. A pótlap bárki számára ingyenesen igényelhető, ügyfélkapus bejelentkezés után a HET szám megadása mellett. Abban az esetben érvényes csak, ha hozzátűzzük az eredeti tanúsítvány összesítő lapját a többi oldallal együtt.

Az energetikai tanúsítvány egy, a 176/2008 (VI.30.) számú Kormányrendelet által megnevezett és tartalmilag leszabályozott dokumentum, mely egy adott ingatlant osztályba sorol annak energetikai jellemzői szerint, mérnöki számítás után. A besorolási kategóriát az ingatlan energiafogyasztásának mértéke fogja meghatározni. Nem mindegy tehát egy ingatlan vásárlási célú megtekintésekor a vevő számára, hogy milyen rezsi költséggel kell majd számolnia.

Energetikai tanúsítványra ma Magyarországon energetikai pályázatoknál, ingatlan eladásánál és bérbeadásánál, illetve használatbavételi engedély kiállításához van szükség. A tanúsítvány elkészíttetéséről mindig az eladónak, vagy adott esetben a bérbeadónak kell gondoskodnia. Eladáskor az adás-vételi szerződésbe kerül bele a kódszám, bérbeadáskor pedig a közjegyző számára kell átadni, aki szintén beleírja a bérleti szerződésbe. Új épület esetén pedig a használatbavételi engedély iránti kérelemhez kell csatolni a tanúsítványt.

A jogszabály megnevesíti azokat az eseteket, amikor nincsen szükség a tanúsítvány kiállítására: 50 nm2-nél kisebb alapterületű különálló épület, hitéleti célra szánt épület, nyaraló, hétvégi ház, alacsony energiaigényű mezőgazdasági épület, legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épület, alacsony energiaigényű mezőgazdasági épület.

Tanúsítványt csak jogosultsággal rendelkező mérnök állíthat ki, akinek neve szerepel a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében. A lakosság számára lehetőség van arra, hogy a kiválasztott tanúsítót a Kamara honlapján leellenőrizze, hogy valóban van e jogosultsága a feladat elvégzéséhez. A tanúsítvány kiállításához számos adatra van szükség az ingatlannal kapcsolatban, amik alapján a mérnöki számítások elvégezhetőek. Az energetikai felmérés szempontjából figyelembe kell venni a határoló szerkezeteket, úgy mint a falakat, nyílászárókat, a padlás- és pincefödémet, lapos tetőt, árkádokat, talajon fekvő padlót. Meg kell vizsgálni, hogy milyen az adott ingatlan fűtésrendszere, illetve mi állítja elő a használati meleg vizet. 2021-től a megújuló energia felhasználása is kötelező lesz az újépítésű ingatlanoknál, mivel a megújuló részaránynak el kell érnie a 25 %-ot. A legelterjedtebb például a napelem, a hőszivattyú, a napkollektor.

A Magyarországon elkészített energetikai tanúsítványok országosan egységes módszer alapján készülnek. A fent hivatkozott jogszabály határozza meg, hogy mit kell tartalmaznia az energetikai tanúsítványnak, hogy kell kinéznie, milyen számításokat kell alkalmazni. Az energetikusok a rendelkezésre álló program segítségével elvégzik a számításokat, majd hitelesítés végett feltöltik a dokumentumot az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatbázisába. A hiteles tanúsítvány 10 évig érvényes, amennyiben az ingatlanban nem történt jelentős mértékű felújítás energetikai szempontból.

Az energetikai tanúsítványok elkészítésének ára nem egységes, azt a szolgáltatók döntik el, hogy mennyiért vállalják el az adott ingatlan felmérését. Az ingatlan nagysága is befolyásolja a költségét, illetve még az is, hogy miért van szükség a tanúsítványra. Ingatlan eladásánál vagy bérbeadásánál 1 db tanúsítványra van szükség, míg például pályázat esetén 3 db tanúsítvány és 2 db nyilatkozat kiállítása szükséges. Azonban a jogszabály leszabályozza az elkérhető költség maximumát: „A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint.” A tanúsítványt főszabály szerint az eladó, illetve a bérbeadó fizeti, de megegyezés szerint ez máshogy is lehet.

Az energetikai tanúsítvány értelme tehát abban rejlik, hogy információt ad egy adott ingatlan energiafelhasználásáról, és segítséget nyújt abban, hogy miként lehetne azt energiahatékonyabbá tenni.

Gáspár Dániel energetikai szakértő

FAGA