Bizonytalan a település jövője

Tavaly jelentős fejlesztések történtek, felújították a könyvtárat és a művelődési házat. Az azóta eltelt egy év alatt a fejlesztési tervek nem változtak, azonban a lehetőségek nem kedvezőek. Bálintné Schmidt Ildikó polgármester elmondta, továbbra is pályáznak, amire csak lehet, jelenleg többek között az adósságkonszolidációra, a rendkívüli önkormányzati támogatásokra, kültéri sporteszközökre. Azonban a lehetőségek beszűkültek és a tartalékaik is elfogytak. Éves költségvetésük harmincnégymillió forint, azonban ez is egyre csökken. Ebből a fenntartásokat tudják finanszírozni.

Kevés a gyerek, de a helyiek az óvodához ragaszkodnak  Fotó: Módos Csaba

A támogatás csökkenésének egyik oka, hogy a járások annak idején elvitték a feladatokat, ezzel együtt a pénzt is, ami így 20 millió forinttal rövidítette meg a költségvetést. Az állami támogatás 14 millió forint, azonban meghatározott, mire lehet költeni. Az iparűzési adóból sincs jelentős bevétel, mivel alig van vállalkozás a településen. A nyolcvan méter magas szélerőmű az egyik stabil pont, immár tíz éve működik. Pedig tervek lennének bőven: még két új buszmegállót építenek, ha nyernek pályázati pénzt, a Rákóczi utcát szeretnék felújítani, a könyvtárat idén tovább bővítenék. Problémát jelent a lakosok számának a csökkenése is.

Bálintné Schmidt Ildikó polgármester elmondta, a fejlesztési tervek nem változtak, azonban a pályázati lehetőségek most nem kedvezőek

- Nagyon fogyunk. 2014-ben 508 fős volt a település, ma 485-en vagyunk. Ebből 86 a 65 év feletti. A gyerekek nagyon kevesen vannak, de az óvodához még ragaszkodunk - mondta Bálintné. Az egyedül maradt idősek gyerekei elköltöztek és nem jönnek vissza. Holott a falunak még mindig lenne vonzereje: csendes, több város is jól megközelíthető innen, Várpalota, Zirc, Mór is. Munkalehetőség van a környéken. De mivel nincsenek fiatalok, bizonytalan a jövő. Annak idején, amikor épültek a gyárak, üzemek, az idősebbek azt mondták, menjenek a fiatalok városokba, mert ott jobb lesz nekik. Ma viszont annak örülnének, ha otthon lennének a gyerekek. Azonban a fiatalok nem Szápáron telepednek le. A nyugdíjasok még szívesen választják a falut. A dolgozók közül sokan ingáznak, de problémát jelent, hogy Veszprémbe nem indulnak munkásjáratok.

Kohus Lászlóné könyvtáros 2000-ben költözött Szápárra, mint mondta, összetartó, befogadó a közösség

A polgármester elmondta, ő azok közé tartozik, akik iskolai tanulmányukat követően visszajöttek: 1991-től dolgozik az önkormányzatnál, 2010 óta polgármester. A kis közösség összetartó, ha kell, a helyiek társadalmi munkában szépítik a falut. Ezt tapasztalja Kohus Lászlóné könyvtáros is, aki 2000-ben költözött Szápárra, mint mondta, összetartó, befogadó a közösség. Annak idején örült, hogy van óvoda és munkalehetőség, ma is elégedett, jól érzi magát Szápáron.

A jövő kérdéses Bálintné Schmidt Ildikó szerint. Az 500 alatti lakosú települések finanszírozása más besorolásba tartozik, félő, hogy az amúgy is szűk források tovább apadnak. Pedig elképzelés, kedv és lelkesedés még mindig lenne bőven.