Modern idők

Most kiad a gép egy számot, azt sem tudom, merre induljak vele. Bebotorkálok középre. Kijelzők villognak a hosszú ügyfélpult felett, és villog egy összesítő tábla is a terem végében. Jó lenne ellátni odáig. Rettegek, hogy elmulasztom a hívás pillanatát. Minden villanásra, szignálra megremegek és meresztem a szemem. Ma rémisztő iramban gyulladnak ki a számok, mintha játékteremben lennék. Sokkolnak a fények. Talán nyerőgépek vannak a pult mögött? Csak feladnám a csekkem, de biztosítást ajánl az ügyintéző, ha nem kell, legalább sorsjegyet vegyek, hiszen olyan régóta ismerjük egymást!

Pontozzák a sorsjegyeladást, és már a múlt hónapban sem tudta teljesíteni a tervet. Nagy fejmosást kapott a legutóbbi gyűlésen. Egyelőre csak fejmosást. Ki van készülve idegileg, furcsa gondolatai támadnak időként, higgyem el, nem könnyű munkahelyet találni manapság.Megvettem a sorsjegyet, de minden hónapban nem támogathatom! Nekem itt vannak még a mindenféle koldusok, károsultak, adománygyűjtők, utcazenészek és galambok, hogy a havi apanázsukért pontosan jelentkező unokáimról már ne is beszéljek. 

Domján Gábor költő