Épek és sérültek az Aranycsapatban

Fenyő Miklós és Tasnádi István Aranycsapat című musicaljének színpadra állítása az eddigieknél is nagyobb kihívást jelentett a sérült fiataloknak, hiszen ezúttal már főszerepeket is kaptak – tudtuk meg Horváthné Somogyi Ildikótól, az integrált színház megálmodójától, a szövetség alelnökétől. A darabot Halápiné Kálmán Katalin rendezte, az ÉFOÉSZ fiataljait Havasi Gábor készítette fel.

- Az eredeti, két felvonásos darabot adtuk elő két alkalommal. A veszprémi Petőfi Színház és a tapolcai Tamási Áron Művelődési Központ adott helyet a teltházas előadásoknak. A bemutatókat sok munka előzte meg a díszlet elkészítésében, szöveg tanulásban, a fiatalok kíséretében segítő felkészítők részéről is. Azonban öröm volt látnunk, ahogy a zenés táncos darab próbáin együtt dolgoznak az ép és a sérült fiatalok. Élvezték a munkát, szívesen próbáltak a visszatérő és az új szereplők egyaránt. Tapolca, Sümeg, Veszprém és a városok környékéről érkező, több, mint harminc sérült a színpad tagjaival egy éve kezdte a próbákat. A felkészítők szeme előtt bontakozott ki az integráció, a közös munka sok előnye és kihívása. Hiszen mindenkinek másból van több, vagy kevesebb, a szereplők itt kiegészítették egymást, a hiányosságaikat, segítettek a másiknak. Az évek során természetes lett a másik elfogadása mindkét részről. A sérültek önbizalmának jót tett a közös szereplés, javította a koncentrációs képességüket is. Mindannyian hasznosan töltötték el szabad idejüket, sikerrel fejlesztették képességeiket. Sokat adott és ad a jövőben is a színház mindenkinek – szögezte le Ildikó. Utóbbi kijelentésével egyben utalt arra is, hogy az integrált színház folytatja a munkát, jövőre már újabb darabbal mutatkoznak be.

Épek és sérültek egy darabban a színpadon, immár ötödször
Fotó: Bolla Róbert

A szerelem, foci és a rock'n'roll hármasára építő darab remek kikapcsolódást nyújtott a nézőknek és egyben a legendás Aranycsapat dicső múltját is feltárta. A musical 1954-ben a Népstadionban az angol-magyar mérkőzéssel kezdődik. A kifutó mellett most  öregember üldögél. Ott, ahol akkor, 1954-ben a nagy meccsen, még fiatalon. Akkor még szerelmesek voltak és remélték, hogy világbajnokok lesznek. Aztán eltelt ötven év, ők megöregedtek, a magyar foci reményei odalettek. De hiszik, hogy a sok veszteségért az élet kárpótolja őket. Gondolatban visszarepülnek az időben, és újraélik a legszebb pillanatokat.