Utazó

2016.08.16. 17:40

Túra a Gaja-patak völgyében

Bodajk 4000 lakosú piciny város Fejér megyében a Móri-árok peremén. Ide igyekszünk a Gaja-völgy Egyesület által rendezett teljesítménytúrára.

Németh Andrea

Derült szombatra ébredtünk. Az azúrkék égen egyetlen felhő sincs. A reggeli nap sugarai lágyan simogatják az út melletti aranysárga szalmabálákat, a szélkerekek Csetényben meg sem mozdulnak. A túra a Nagytemplom Mária-kegyhelytől indul. Regisztráció után utunkat a kálvária felé vesszük. A templomhoz közel, a főutcából lehet lépcsőkön feljutni az 1737-ben készült torony nélküli kápolna elé. Az innen induló, párosával elhelyezett stációk mellett az út a kopár, sziklás dombon vezet a fallal körülvett jelenethez, amelynek mellékalakjait Székesfehérvár városa készíttette 1736-ban, 1848-ban felújították, és 1926-ban újjáépítették a stációkat. Az eredetileg öntöttvasból készült domborművek helyén ma festett mészkő domborművek láthatóak, a stációképeket Bory Jenő szobrász készítette. A dombról a hosszan elnyúló Vértesben Csókakő várát láthatjuk.

A Károlyi kilátó nem a szépsége, hanem a pazar kilátás miatt népszerű a természetjárók körében Fotó: Németh Andrea

A kálváriadombot elhagyva hamarosan egy elhanyagolt sípálya mellett haladunk el, a mező kakukkfűillatot áraszt. Utunkat az erdő felé vesszük, hűs árnyékot adó fák alá érünk. A kék plusz jelzésen jutunk el az ez év március 18-án átadott Károlyi kilátóhoz, amely elsősorban nem a szépsége, hanem a pazar kilátás miatt népszerű a természetjárók körében. A Gaja-szurdokot szinte teljes hosz-szában megcsodálhatjuk, távolban a Bakonnyal. A létesítmény már tavaly december óta ott magasodik a szurdok felett, remek kilátást kínálva az arra járóknak.

A kilátótól vissza kell kicsit menni, s az első kereszteződésnél jobbra fordulva a kék sávon folytatjuk utunkat az Alba Regia-forrásig. A forrás az azonos nevű város 1000. évfordulója alkalmából kapott egy emlékkövet és némi figyelmet. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a figyelem évről évre csappant, a forrás környéke lepusztulóban volt, ám egy szép napon néhány fiatal a helyszín rendbehozatala mellett döntött. Nekik köszönhetően jó minőségű lépcsősoron közelíthetjük meg és szalonnasütő helyet is találunk. Itt nemcsak az érintőpontot igazoló pecsétet, hanem müzliszeletet is kapunk.

A piros sávon jutunk el a halomsírokig. Innen jutunk el a következő ellenőrzőponthoz, a Pisztrángos-tóhoz. A pecsét mellé itt almával kedveskednek a fiúk. Kitáblázott Szeles-árok vezet fel a Bársony-házig, a következő ellenőrzőpontig, érintve az erdei szentélyt. A Bársony István-emlékház a környék erdő- és vadgazdálkodásának múltját és jelenét mutatja be. A tóhoz visszatérünk egy élénkítő kávé erejéig.

Bodajk felé félúton csodálatos panorámában gyönyörködhetnek a túrázók Fotó: Németh Andrea

A tavat elhagyva hamarosan az Ádám-Éva-fa maradványai mellett vezet a túra. A több száz éves faóriás - amelyet a népnyelv nevezett el Ádám-Éva-fának egy hiedelemből kiindulva, miszerint a famatuzsálem két egyed összenövéséből alakult volna ki - több darabra törve fekszik az alaposan átázott talajon. A fa egyébként már hozzávetőleg félszáz éve kidőlt, de mindeddig egy darabban maradt és a túrázók természetes hídként használták a víz felett.

Utunkat a Gaja-patak mentén folytatjuk. A patak a Keleti-Bakony legfontosabb és legtisztább vízfolyása, Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Bakonynál délre fordul, vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, majd dél felé folytatja az útját a Móri-vízzel, a Sárvízzel és a Séddel egyesülve egészen a Dunáig. A tájcentrumban látható táblákról ismerhetjük meg az itt élő állatok, növények, halak főbb jellemzőit. A nyári erdő hűsítően magasodik fölénk, a patak csörgedezése s a természet energiával tölti fel fáradt lelkünket. A szurdok végén egy kapun áthaladva a Varjúvár után sziklás, meredek ösvényen kapaszkodunk fel a magasba újabb két kapun átkelve egészen az elhagyott sípályáig.

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb és legtisztább vízfolyása  Fotó: Németh Andrea

Az erdőből kilépve ismerősként pillantjuk meg Bodajk házait. A kék sávon meredek úton ereszkedünk le a betonútig. Alig tíz perc gyaloglással érjük el a kegyhelyet, vagyis az utolsó pontot, a célállomást. Az oklevelek, kitűzők átvétele után házi zsíros kenyérrel fogadnak a rendezők, mellé meleg teával. Jóízűen fogyasztjuk egymás után a szelet kenyereket. Sorban érkeznek be a kipirult arcú túratársak. A közeli cukrászda meglátogatása után, kora délután hazafelé indulunk. A kocsiban jóleső fáradtsággal bólogaunk. Ma ismét újabb élményekkel gazdagodtunk.



 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!