páratlan értékű gyűjtemény

2021.03.15. 11:00

Egy múlt századi kislány játékszeretetének köszönhető a fehérvári múzeum

Játszani jó. Van felnőtt, ki bevallja, van, ki nem, pedig a lelke zugában mindenki őrzi az örök gyermeket. A játék kortalan. „Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani” – írja George Bernard Shaw. A Hetedhét Játékmúzeum is a 20. század elején élt kislány, Auer Erzsébet gyermekkori játékszeretetének köszönhető.

Müller Anikó Hanga

A kiállítás interaktív, a gyermekek szívesen játszanak a fiókokba rejtett játékokkal

Fotó: Müller Anikó Hanga

Boldog gyermekkora volt, imádott babázni, édesapja elhalmozta játékokkal. De ez az idill nem tartott sokáig, az apa Erzsike tizenhárom éves korában meghalt, a család új házba költözött. Az édesanya, gondolván, lánya kinőtt a játékkorból, elajándékozta őket. Az, hogy a kislánynak meg kellett válnia kedves gyermekkori játékaitól, meghatározta felnőttkori vágyakozását a régi játékok iránt, megalapozta szenvedélyes gyűjtésüket, szeretetüket, melyet lányának, Moskovszky Évának is át­adott.

Sokakat magával ragad a varázslatos babavilág Fotó: Müller Anikó Hanga

A Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-­házban található múzeum anya és lánya páratlan értékű játékgyűjteményét tárja a látogatók elé. A mintegy ötezer darabból álló, hetven éven át gyűjtött anyag 1998-ban került a város tulajdonába, jelenlegi helyén 2012 óta üzemel. Legrégebbi darabja az 1700-as évek elején készült viaszfejű, bőrtestű baba, a legújabb az 1930-as évekből való. A babáknak anya és lánya adott nevet, van Lidike, Mimi, Brigitta, Georgina, Estella, Gizella, Szilvia, Leontitine, Valentine és a többiek. Lidike – feje Türingiában készült 1913-ban – babakonyhájában a kis tűzhely sütővel, tepsivel kovácsmester munkája. A babalányok a szabad kéményű, fújtatós tűzhelyen főznek, van itt habüst, habverő, kézzel kalapált pástétomforma, ón- és vörösréz lábosok sokasága. János bácsi vegyeskereskedésében vásárolnak, ahol a fűszereket porcelánedényekben, a terményeket ládákban, kosarakban tárolták.

Hangulatos enteriőrök – melyek a 18–19. századi csipketerítős polgári otthonok világát idézik – varázsolják vissza az időben a látogatókat. Az ott „élők” a kornak megfelelő öltözékben társalognak, kézzel festett porcelánszervizekből teáznak korhű bútorokkal, minikönyvekkel teli könyvespolcokkal berendezett szobákban, az időt miniatűr órák mérik, a falat képek díszítik. Dolgoznak is, főznek, vasalnak, varrógépen varrnak és iskolába járnak, ahol az osztályterem falán Nagy-Magyarország-térkép van, melyet Auer Erzsébet rajzolt. A több mint hetven babaszoba-enteriőr kultúrtörténeti kincsesláda. Miközben rácsodálkozunk szépségükre, megismertetik a korabeli lakberendezési stílusokat, ruha-, hajviseletet, a berendezési és használati tárgyak képet adnak egy letűnt kor polgári életformájáról.

A kiállítás interaktív, a gyermekek szívesen játszanak a fiókokba rejtett játékokkal Fotó: Müller Anikó Hanga

A játékgyűjteményt jól kiegészíti a magyar grafikai műfaj kiemelkedő képviselője, Réber László grafikus, könyv- és mesekönyv-illusztrátor munkáit bemutató állandó kiállítás. A Janikovszky Éva- és Lázár Ervin-könyvekből ismert rajzok teszik teljessé a mesevilágot, elvarázsolva minden látogatót. A mesebirodalom egész évben programokat is kínál gyermekeknek, gyermekkorukba visszavágyó felnőtteknek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!