Nagyboldogasszony napját ünnepelték Várpalotán

Az ünnep alkalmából Fodor Balázs plébános több helyen is misézett. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel. Ilyen például a várpalotai is, de az inotaiaknak és a Készenléti-lakótelepen élőknek is volt lehetőségük a megemlékezésre a városrészi templomban, illetve kápolnában.

Az egyház szent hagyománya úgy tartja, a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének napját már a VI. században ünnepelték Jeruzsálemben, és a következő évszázadtól Rómában is elterjedt.

Fodor Balázs plébános az ünnepi szentmisén az inotai katolikus templomban
Fotó: Szabó Péter Dániel

- A Szűzanyának kivételezett szerepe van az egyház életében, illetve az egész kinyilatkoztatás során is, hiszen hozzátartozik ahhoz a nagy csodához, mely pusztán racionális ésszel nehezen érthető, miszerint az Isten emberré akart lenni. Szűz Mária az emberi nemet képviseli a már beteljesedett mennyországi állapotában. Ő a mi égi közbenjárónk, a magyarok égi királynője - mondta el Fodor Balázs.

Szent István királyunk is fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, olyannyira, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába, mely az európai nemzetek között az első volt. Szűz Máriát Magyarország pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenak nevezik. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Az ünnep előtti este volt a Nagyboldogasszony római katolikus templomban a vigíliai szentmise, melyet megelőzött egy szentségimádás.