Elhunyt Borián Tibor atya

1933. november 22-én született Hajmáskéren. A falu általános iskolájában ismerkedett meg a vallással, ministránsként is szolgált itt, majd négy év után a veszprémi Piarista Gimnáziumba jelentkezett. Így került életre szóló kapcsolatba a piarista renddel. Az 1948-as államosításig az itteni piarista gimnázium, majd utódiskolája, a mai Lovassy László Gimnázium tanítványa, ahol 1952-ben érettségizett. Már ekkortájt kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés és vonzalom, amely egyáltalán nem volt idegen a Borián családtól, ahol öten választották ezt a pályát három generáció alatt. Az iskola elvégzése után belépett a piarista rendbe. Az ötvenes évek végén rendi teológiai, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. A veszprémi Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gyakorlóiskolának 1998-2006-ig, nyugdíjazásáig volt az egyházmegyei, érseki iskola vezetője, amelyet a piarista iskola egyfajta utódiskolájának tekintettek.

2007-ben jelent meg társszerzőként "Szerzetesrendek a Kárpát-medencében" című könyve a Mikes Kiadó gondozásában, de ezen kívül számos könyv és tanulmány szerzőjeként ismerték a veszprémiek. Ugyanebben az évben vehetett át Brusznyai emlékérmet, melyet a mártír tanár nevét viselő alapítvány ítélt Borián Tibornak.

Borián atya ezreket tanított, generációk nőttek fel a keze alatt, számtalan diákja tanult tőle magyar nyelvet, történelmet, éneket, s főként emberséget. Nyugdíjasan is tevékeny életet élt: többek között vezetője volt a piarista rend kulturális örökségének, felügyelte Budapesten a rendi könyvtárat, levéltárat és múzeumot, a Piarista Diákszövetségnek elnökségi tagjaként is tevékenykedett.  2012-ben Veszprém város Pro Urbe díjjal ismerte el.

Borián Tibor temetéséről a későbbiekben adnak hírt.