Érseki szentmise a börtönben: az ember magányos Isten nélkül

Németh Éva ezredes, a VMBVI parancsnoka köszöntőjében azt mondta, az intézményben immár hagyomány a karácsonyi szentmise, mert így a fogvatartottak könnyebb szívvel tudják átvészelni az ünnepi időszakot. A mise előtt a börtönlakók meghitten, elválasztás nélkül találkozhattak, beszélhettek hozzátartozóikkal, gyermekeiket ölükbe vehették. Az ezredes egy fogvatartott versével ajándékozta meg az érseket, majd megjegyezte, gyűjtik ezeket a költeményeket, és azt tervezik, kiadják valamennyit.

Az érsek prédikációjában a magány köré helyezte gondolatait, így többek között kiemelte, magányos a Föld, hiszen nem ismerünk még egy bolygót, ahol lenne még élet. Márfi Gyula utalt rá, több embert a fizikai magány vesz körül, nekik senkijük nincs, és magányosan állnak hozzátartozóik temetésén is.

-Az embert nagyon mélyen érintheti a lelki magány, ami egy büntetés-végrehajtási intézetben jellemző lehet. A magány nem az, ami körülvesz, hanem ami hiányzik itt, belül. Ha az ember lelkében nincsen Isten, magányossá válik, fogalmazott. Aláhúzta, sokan vannak ma is önkéntes hajótöröttek, akik borítékolják maguknak a boldogtalan öregkort. Ők, azok, akik két-három diplomával nem fogadják el mások szeretetét, hiszik, ők egyedül mindent tudnak, megoldanak.

A szentmisén egy fogvatartott bérmálkozott, majd a Spiritus Egyházmegyei Együttes adott szép műsort a megjelenteknek.

Óvári Mariann fogvatartott kérdésünkre elmondta, a harmadik karácsonyt tölti a börtönben. Az ünnepi időszak nekik, így főként az anyáknak, a nőknek különösen nagyon nehéz. Megjegyezte, neki a szentmise nagyon sok erőt, hitet ad ahhoz, hogy túlélje ezt az időszakot.