Zirc

2016.02.01. 18:47

Gyönyörű nyírfák a gimnázium parkjában

Zirc (Tóth Sándor) - A város utcáin, a város központjában a Rákóczi téren, valamint magánházak udvarában vagy kertjében egyaránt szép számmal láthatunk nyírfákat.

Civil Tudósítónktól

Érdekes, hogy az arborétumban csak néhány található e sokak által kedvelt, mutatós fából. A Dudarra vezető Köztársaság úton sétálók, a középkori templomrom épen maradt pillérkötegén álló Szent Imre herceg szoborral szemben, megcsodálhatják a gimnázium parkjának szép egye-deit.

A III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola kis parkjának kellemes hangulatot kölcsönöznek az 1960-as évek végén ültetett nyírek. Az eltelt csaknem öt évtized alatt a most látható 17 nyír egy része terebélyes törzset és koronát növesztett. Vizsgálatuk során négy egyedről derült ki, hogy törzsének vastagsága alapján bekerülhet a méretes fák országos adatbázisába. E tekintetben azok a nyírek jöhetnek számításba, melyek törzsének mellmagasságban mért kerülete eléri/meghaladja a 200 centimétert. Az egyik példány a jelenleg nyilvántartott még viszonylag kevés nyír közül, ismereteink szerint országos rekordernek számít, mivel kerülete 267 cm.

A zirci gimnázium országos rekorder nyírfája
Fotó: Tóth Sándor

Magyarországon a nyírnek két őshonos faja fordul elő. A gimnázium valamennyi fája a közönséges nyírhez tartozik. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a nyírek nemzetségére nagyfokú hibridizáció jellemző. A méretes példányok közül - levelük és termésük alapján - főleg kettő esetében tapasztalhatók hibridre utaló, vagyis a molyhos nyír (Betula pubescens) egyes sajátosságaira emlékeztető jelek.

A közönséges vagy bibircses nyír (Betula pendula) elsősorban a tajgában honos gyors növekedésű egylaki fa. Fája puha, fehér kérge főleg idősebb korban feketésszürkén foltos és repedezett. Levelei kétszeresen fűrészes szélűek. Porzós virágai álernyőt alkotnak, termős virágai barkák, termései szárnyas makkok. Leveléből, rügyéből, kérgéből és nyírvíznek nevezett nedvéből származó készítményeket elsősorban a népi gyógyászatban használják.

A napjainkban széles körben elterjedt nyírfacukrot korábban a nyír édes rostjából állították elő.

A Bakony erdeiben és településein egyaránt főleg ültetett nyírfákkal találkozhatunk, de néhány helyen (például Nyirád: Sár-álló, Uzsa: Lesence-völgy) nagyobb természetes állományában is gyönyörködhetünk.

Szerző: Tóth Sándor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!