Hódok telepedhettek meg Veszprémgalsa határában

Hódvár lehet az az építmény, amely a keskeny Apáca-patakra épült a napokban. A hód (Castor fiber) vastag fákat döntött ki és úsztatott le a patakon, felduzzasztva ezzel a kis vízfolyást. A napokban friss rágásokat is lehetett látni a patakparti égerligetben, így feltételezhető, hogy a hód ebben a biztonságos erdőrészben fog szaporodni.

A Magyarországról már kipusztult a hódot a WWF (Természetvédelmi Világalap) a Szigetközbe telepítette visz-sza először, így valószínű, hogy onnan terjeszkedik tovább a már megtelepedett állomány. Az állatokat egye-denként a bőrük állára helyezett mikrocsipekkel jelölték meg annak érdekében, hogy vándorlásukat nyomon tudják követni. A patak mentén kizárólag a puha fafajokat döntötte ki, tápláléka a fűz és nyárfa kérgéből áll, hiszen növény-evő. A kemény égerfaliget fái teljesen érintetlenül maradtak, rágásnyomokat ezen nem észleltünk. Európában, Svédországban van nagyobb populációja, itt egyes vidékeken gyakori fajnak tekinthető.

A hazánkba telepített egyedek is innen érkeztek. Európából a múlt század közepén pusztult ki, később a már említett északi országban kezdték el visszatelepíteni. A kifejlett állat súlya meghaladhatja a harminc kilogrammot is, így testtömege szempontjából túltesz az őzön is.

A hódok kiváló úszók, a pikkelyszerű bőrrel borított farkukat a vízben a mélységi kormányzásra használják. A parton a járásuk, tömegüknél fogva is, nehézkes, esetlen, a vízben azonban feltalálják magukat. Hazánk területén védett faj, az állat természetvédelmi értéke 50 000 forint.