Sebészet - Az egynapos eljárás a cél

Az Állami Számvevőszék közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az egynapos sebészet hazai terjedését többek között nehezíti a korszerűtlen szabályozás, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik és nem az ellátandó lakosság egészségügyi szükségletének legköltséghatékonyabb módon történő kielégítésére épül.

A jelentés kapcsán körülnéztünk térségünkben is. A megye három kórházában, Ajkán, Zircen és Várpalotán működik egynapos sebészet, mindenki vallja, ez a jövő. A szakma hellyel-közzel abban is egyetért, hogy az ellátás mind a beteg, mind az adott intézmény számára hasznos lehet, persze mindez a jelenlegi finanszírozási viszonyok között még nem igazán teljesül. Míg Európa számos országában az egészségbiztosítók kiemelten finanszírozzák a tevékenységet, mondván, az egynapos sebészeten végzett alacsony kockázatú beavatkozások után kevesebb a szövődmény, a betegek gyorsabban épülnek fel, azaz kevesebb betegszabadságot kell kifizetni, addig Magyarországon ez nincs így. Az intézményeknek csak rendkívül magas műtétszám mellett éri meg az egynapos sebészet működtetése, ez azonban egyelőre szinte sehol sem teljesül.

Az ellátást mégis, aki csak teheti, biztosítja, mert egyre nagyobb rá a betegek igénye, sőt nem titkoltan adott esetben betegmegtartó funkciója is lehet. A hazai rendszer érdekessége továbbá, hogy a 2007-ben kiírt pályázatok nem támogatták az egynapos sebészet súlyponti kórházakban történő kiépítését, ezért egyetlen megyei kórházban, így a veszprémiben sem működik ilyen ellátás.

A zirci kórházban tavaly 215 beavatkozást végeztek az egynapos sebészet kereteiben, megduplázva ezzel az előző évi műtétszámot, az intézmény igazgatója szerint idén minden bizonnyal már több, mint háromszáz műtétet végeznek majd el.

- Számításaink szerint évi hatszáz műtét felett lenne teljesen rentábilis az ellátás, ezt az új szakrendelő és műtő kialakítása után el is érhetjük. A kapacitásaink adottak, évi ezer beavatkozást is tudnánk vállalni. Jelenleg 56 féle műtétet végzünk az egynapos sebészet kereteiben, elsősorban kisebb kézoperációkat, visszérműtéteket. Nem az a cél, hogy növeljük a műtétek palettáját, inkább az, hogy egyfajta műtétben minél nagyobb szakmai rutinra tegyünk szert - válaszolt érdeklődésünkre dr. Tótth Árpád igazgató, aki hozzátette: az egynapos sebészet nagyon fontos eleme a kórház szakmai és ellátási struktúrájának, ezért szerencsésebb lenne, ha a biztosító itthon is jobban finanszírozná az ellátást. Az intézmény vezetője hangsúlyozta: az egynapos sebészet mint szolgáltatás kialakítása nem került pénzébe a kórháznak, hiszen az aktív ellátás megszűnésével a lehetőségek adottak voltak.

Várpalotán 150 millió forintos beruházásból alakítottak ki három műtőt erre a célra, jelenleg évente ezer beteget látnak el az egynapos sebészeten, de az igazgató szerint háromszor ennyit is el tudnának végezni. Itt tíz-tizenöt féle kisebb műtétet hajtanak végre, elsősorban nőgyógyászati, sebészeti beavatkozásokat, leggyakrabban pedig szemműtéteket.

- A betegek egyre nagyobb bizalommal vannak az egynapos sebészet iránt. Egy ilyen beavatkozás után általában gyorsabban munkába tudnak állni, ami manapság fontos szempont. Az ellátás - szemben más európai országok gyakorlatával - nem termel hasznot az intézménynek, sajnos az egészségbiztosítók itthon még nem finanszírozzák kiemelten, ahogy nyugaton. Így bizony az egynapos sebészetnél is vannak várólisták - közölte dr. Tóth Ildikó igazgató. A palotai intézmény vezetője hozzátette: már tárgyalnak a zirci kórházzal arról, hogy felosztják egymás között az egynapos sebészeten elvégezhető műtétfajtákat, így szélesebb lesz a kínálat és a kórházakban nagyobb rutinnal végzik majd az egyes műtéteket.