Csillog-villog, nem büdös

Ha az előkészítést, megvalósítást tekintjük, a program végtelen hosszúnak tűnik, ami általános az uniós pályázatoknál, ráadásul a hulladékfeldolgozó helyszínének kiválasztása körül voltak viták és gondok - de ez egy másik történet. Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Program a vállalt határidőkhöz képest is csúszott egy évet, igaz, a határidőket módosították, így a pályázati pénzek elszámolásával várhatóan nem lesz gond.

Minőségi szolgáltatás, magas ár

A hulladékszállítási rendszer kiépült, a gyűjtés rendje, útvonala, az átrakóállomások hónapokig készen várták, hogy a királyszentistváni hulladékkezelő megkapja az egységes környezethasználati engedélyt. Ez néhány hete meg is érkezett, így két hete már lakossági hulladék fogadásával próbaüzemet tartanak a telepen - meséli Czaun János, a társulás elnöke útközben, s felhívja a figyelmünket, hogy enyhe szagot igen, de büdöset nem fogunk érezni. Mi meg azért szkeptikusan azt mondjuk, megvárjuk a negyvenfokos kánikulát, de erre Hermann Tibor műszaki igazgató csak mosolyog és közli: itt olyan nem lesz, és a telep is ilyen csilli-villi marad, ahogyan most látjuk. Úgy legyen, adunk kezet rá, miközben figyeljük, ahogy a markológép a szalagra helyezi a beszállított hulladékot.

Az elnök és a műszaki igazgató egymást túllicitálva cizellálják az ismertetőt kacifántosabbnál kacifántosabb szakkifejezésekkel. A közérthetőség kedvéért ebből legyen annyi elég, hogy a szalagról egy óriási válogatóba (ballisztikus szeparátor, hogy a szakmabelieket is kielégítsük) kerül, ahogy a súlya alapján három frakcióra osztja a hulladékot. A nehéz a szerves anyag, ami a biológiai érlelőbe kerül, a könnyűt (műanyag és papír) bálázzák, a közepe- set (például fém) kézzel válogatják.

A szalag mellett sem fuldokolnak a munkások, Hermann Tibor nem kis büszkeséggel mutatja, hogy csövekkel befújják a friss levegőt, amit el is szívnak, így ablakot sem kell nyitni a szag miatt. Itt a fémet és a műanyagot válogatják ki és dobálják konténerbe, ezt később értékesítik. Az égethető frakciót (műanyag, papír) erre alkalmas üzemekhez szállítják, előszerződésük egyelőre a beremendi cementművekkel van. A veszélyes hulladékot - mint az olajos doboz, klórtartalmú vegyszerek dobozai - külön kezelik, ezek a veszélyeshulladék-égetőbe kerülnek a koordinátorszervezeteken keresztül. (Ma még minden szolgáltató külön szervezettel dolgozik, de valószínűleg egyet bíznak meg a konzorcium területére.)
 
De kanyarodjunk még vissza a szerves anyagokhoz! Ez az egyetlen frakció, ami a telep területén marad. Az anyagot hatalmas cellákban, legalább 21 napig érlelik. Kérésünkre kinyitják a 12 cella egyikét, de semmi érdekeset nem látunk, csak gomolygó füstöt, meg a szemetet - semmi rothadás, hullaszag, egyéb izgalom.
 
Az innen kikerülő anyagot megint átszűrik, levegős, vizes porleválasztón megy át, rostázzák, a lehető legapróbbnak kell lennie. Végül humuszszerű anyagot kapnak, ennek egy részét a társulás területén lévő 34 hulladéklerakó rekultivációjához használják fel, mondja Czaun János. 2013 végéig kell elvégezni ezt a munkát.

 
Ott állunk már a folyamat végén, vagyis a lerakónál, ami egyelőre szép kavicságy, alatta összesen nyolc szigetelőréteg van, hozzá tartozik egy technikai érzékelő, ami riaszt, ha a szigetelés kiszakad, s meg is mutatja a pontos helyét. A lerakott anyagban elvileg gáz, metán képződhetne, amit meggyújtva égetnek el, erre szolgálnak a kavicságyból kimeredő oszlopok, de Czaun János szerint a végtermék annyira stabil lesz, hogy nem lesz szükség rájuk.
 
Az üzem működése kielégítő. Veszprémből, Balatonfüredről, Balatonalmádiból, Pápáról és Ajkáról már ide jön a hulladék. Várhatóan évi százezer tonna érkezik. Százhúszezret terveztek, de a gazdasági válság hatására visszaesett a vásárlás, ezzel párhuzamosan kevesebb szemét termelődik - mondja Czaun János, akitől megtudjuk azt is, hogy a társulás területén egységes a szemétszállítási díj, a legnagyobb, 120 literes edényért évi 35 ezer forintot kell fizetni.

 
A rendszer sokat vitatott és nagy visszhangot kiváltott pontja ez: az ár különböző mértékű díjemeléseket eredményezett a 158 településen. Ahol nem volt szemétszállítási díj, ott ez új tétel, ahol nagyon alacsony volt, ott akár hetvenszázalékos emelkedést is okozott - hát ezért is várták sokan félve, hogy beindul a szemétfaló gépezet. Számos olvasónk jelezte, hogy nem bírja fizetni majd a megemelt hulladékszállítási díjat, a fővárosban élő, Balatonfüreden ideiglenes lakosként tartózkodó levélírónk egyenesen attól tart, hogy az ügyből nagy botrány lesz, és a nápolyihoz hasonló állapotok uralkodnak majd el a Balaton-parton. Ez pedig a nyári szezonban nem éppen kellemes látvány.
 
Czaun János, az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke  erre a felvetésre úgy reagált, hogy a lakosság számára általános probléma az új díjak elfogadása. Szerinte még éveknek kell eltelni ahhoz, hogy mindenki belássa: ez a rendszer a gyerekeink jövőjéért jött létre, a környezetünk védelmében. Ehhez viszont új szemléletmódra van szükség a környezetvédelemben.

Adók módjára behajtható a díj

Megyei körkép - Nem lehet kibújni a hulladékszállítási díj megfizetése alól, mivel úgynevezett kötelező közszolgáltatás, tehát nincs olyan, hogy nem veszzük igénybe.
Balatonalmádi olvasónk vetette fel, hogy nem fizet hulladékszállítási díjat, mivel nála nem keletkezik hulladék. A szerves hulladékot komposztálja, a szelektíven gyűjtöttet az erre a célra kijelölt tárolókba helyezi, így nála nincs szemét. Miért kötelezik mégis arra, hogy olyan szolgáltatásért fizessen, amit nem vesz igénybe? - kérdezte.

A hulladékgazdálkodási törvény az önkormányzatok számára kötelezővé tette a települési (szilárd és folyékony) hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését, a települési hulladék termelői (az ingatlantulajdonosok) számára pedig annak igénybevételét. A települési önkormányzat számára kötelező feladat a hulladék begyűjtése és elszállítása az ingatlanok elől, a szelektív gyűjtés megszervezése nem kötelező.
 
Ez azt jelenti, hogy az adott önkormányzat ezt a tevékenységet ellátja saját hatáskörben, vagy kiszervezi megfelelő köszolgáltatást végző cégnek.
A közszolgáltató kiválasztása közbeszerzés útján történik. A közszolgáltatást a lakos köteles igénybe venni, viszont a gazdasági vállalkozások dönthetnek a közszolgáltatás igénybevételéről vagy más hulladékkezelővel történő szerződésről.

Szerintem

A királyszentistváni hulladékkezelő telep az országban egyelőre az egyetlen ilyen létesítmény. Lenyűgöző látni, hogy mi minden megy bele - pedig a társulás csaknem teljes területén szelektíven gyűjtik a hulladékot-, s végül csak egy olyan anyag kerül ki belőle, amit még mindig lehet hasznosítani. (Attól a résztől eltekintve, amit muszáj égetni.) Nemrégiben még azt gondoltam, hogy nincs is erő, ami rá tudná venni a fogyasztói társadalmat, hogy csökkentse a hulladék mennyiségét - mára be kell látnom, hogy van ilyen erő, és az a pénz. Ahogy csökkent a vásárlóerő, csökkent a hulladék mennyisége is. Ez azt jelenti, hogy hiába költünk milliókat szemléletváltó kampányokra, igazán akkor kezdünk környezet- tudatosak lenni, ha már nem futja a környezet rombolására.
De ha már pénz: a szemétdíjat sokalljuk. Pedig, ha szemét nem volna, fizetni sem kellene.

Németh F. Bernadett
[email protected]