OGY - Családon belüli erőszak és virágosztás az ülésteremben

A parlament elé kerül a családi belüli erőszak Btk.-ba foglalása

Elfogadta a parlament hétfőn azt a népi kezdeményezést, amely arra irányult, hogy legyen önálló bűncselekmény a családon belüli erőszak.

A 366 képviselő támogatásával, ellenszavazat nélkül, tíz KDNP-s tartózkodással meghozott döntés arra kötelezi az Országgyűlést, tűzze napirendjére, hogy önálló büntetőjogi tényállásnak minősüljön a családon belüli erőszak, vagyis legyen a büntető törvénykönyv (Btk.) része.
   
A Fidesz és az ellenzéki frakciók igennel szavaztak, a kereszténydemokraták viszont megosztottak voltak: huszonegy képviselőjük támogatta a népi kezdeményezést, tíz viszont tartózkodott, köztük a pártelnök, miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt is.
   
Előzőleg az Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze népi kezdeményezéséhez, amelynek vitáját múlt héten kezdte meg a parlament. A kormánypártok képviselői akkor még úgy érveltek, hogy a jelenlegi törvények és a jövőre hatályba lépő új Btk. is megfelelő jogi szabályozást jelent. A vitában a fideszes Varga István egyebek mellett azt mondta, "azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak". Kijelentése után többen - ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett a Fidesz női tagozata is - bírálták a politikust, aki végül hétfőn, a népi kezdeményezésről szóló szavazás után virágot osztott nőknek az ülésteremben, elnézést kérve szavaiért.
   
Pénteken a Fidesz női tagozata megbeszélést folytatott a témában Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnökkel és Rogán Antal frakcióvezetővel. Ezután a képviselőcsoport vezetője bejelentette: a Fidesz megváltoztatja korábbi álláspontját, és mégis támogatja az országos népi kezdeményezést. "Az, hogy százezer nő odaáll valami mellé, világossá teszi, hogy ez egy társadalmi ügy. (...) Tisztelettel meghajlok a hölgyek akarata előtt" - jelentette ki akkor a politikus.
   
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma még aznap bejelentette, hogy munkacsoport felállítást kezdeményezik a családon belüli erőszak ügyében, másnap pedig Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a kérdésben egyeztetett Halász Pálmával, az Élet-Érték Alapítvány elnökével, a Fidesz női tagozatának képviselőivel és LMP-s képviselőkkel. A tárcavezető azt mondta, a kormány tervei szerint még idén benyújtják azt a javaslatot, amelynek értelmében a párkapcsolati erőszak önálló tényállás lehet a büntető törvénykönyvben.
   
Az igazságügyi minisztérium egyébként már tavasszal, az új Btk. beterjesztésekor bűncselekménnyé nyilvánította volna az együtt élők közötti lelki bántalmazást. Elhagyását a javaslatból a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László mellett az MSZP-s Bárándy Gergely is indítványozta - arra hivatkozva, hogy a kódex nélküle is megfelelően szankcionálja a nőkkel és a gyermekekkel szembeni erőszakot. Bár a kormány nem értett egyet velük - Répássy Róbert igazságügyi államtitkár tartózkodott is a szavazáskor -, a parlament támogatta az előterjesztésüket, így a lelki bántalmazás nem lett önálló tényállás a jövő év elején hatályba lépő büntető törvénykönyvben.

A KDNP a család helyett más kifejezés használatát javasolja a megromlott párkapcsolatokban lévő erőszakra

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciója nem tud azzal a megfogalmazással azonosulni, amelyik a megromlott párkapcsolatokban jelenlévő erőszakot "családon belüli" elnevezéssel használja, de amint a család helyett más kifejezés lép be, akkor a frakció egyöntetűen támogatni fogja a téma napirendre tűzését.

Harrach Péter frakcióvezető ezt a hétfői országgyűlési szavazás után közölte az MTI-vel, kitérve arra, hogy a képviselőcsoportból többen tartózkodtak a voksolásnál.
   
Mint közleményében írta: a KDNP elítél és büntetendőnek tart minden erőszakos cselekményt, különösen azokat, amelyek során nőket vagy gyermekeket bántalmaznak.
   
A kisebbik kormánypárt nem tud azonban azzal a megfogalmazással azonosulni, amelyik a megromlott párkapcsolatokban jelenlévő erőszakot "családon belüli" elnevezéssel használja.      A frakció tartalmilag egyetért a javaslatban foglaltakkal, de a család szó ebben az összefüggésben helytelen és félrevezető. Amint a család helyett más kifejezést használnak, akkor a frakció egyöntetűen támogatni fogja a téma napirendre tűzését - írta a frakcióvezető.     A 366 igen szavazattal, tíz KDNP-s politikus tartózkodása mellett hétfőn meghozott döntés arra kötelezi az Országgyűlést, tűzze napirendjére, hogy önálló bűntetőjogi tényállásnak minősüljön a családon belüli erőszak, vagyis az legyen a büntető törvénykönyv (Btk.) része. Az Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze népi kezdeményezéséhez.

Nem tárgyal a parlament az ellenzék vizsgálóbizottsági kezdeményezéseiről

A parlament kormánypárti többsége elutasította a Jobbik és az MSZP vizsgálóbizottsági kezdeményezéseinek tárgysorozatba vételét hétfőn.

A Jobbik a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, "a Fidesz-kormány mögött álló" cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét javasolta megvizsgálni, míg a szocialisták az állami földbérletpályázatok vitatható döntéseinek feltárását akarták elérni.
   
Mivel a vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az országgyűlési képviselők ötödének támogatása szükséges, az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjai aláírták egymás indítványait, és mindkettőhöz csatlakozott az LMP is.
   
A parlamenti többség viszont leszavazta a kezdeményezéseket. A Jobbikét 93-an támogatták, köztük három fideszes politikus. Az MSZP indítványára 112 képviselő mondott igent, így hat kormánypárti képviselő, köztük a földbérletpályázatok rendszerét sorozatosan bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár.
   
A kormánypártok az alkotmányügyi bizottságban a múlt héten azzal magyarázták elutasító szavazatukat, hogy az új országgyűlési törvény alapján vizsgálóbizottság csak a parlament ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy feltárására hozható létre.
   
A fideszes Papcsák Ferenc most is ezzel érvelt, példaként hozva, hogy egyedi közbeszerzési ügyek vizsgálata nem tartozik a parlament hatáskörébe.
   
A jobbikos Gyöngyösi Márton ezzel szemben azt mondta: az interpellációs időszak nem alkalmas például a korrupciós ügyek hátterének felgöngyölítésére, a parlament ellenőrző jogkörének megfelelő gyakorlására. Szerinte ha nem történtek visszaélések a közbeszerzések körül, a kormánypártok érdeke is az, hogy tisztázzák magukat a választóik előtt.
   
A szocialista Gőgös Zoltán a vitában arra hivatkozva kérte az állami földbérletpályázatok vizsgálatát, hogy a pályázati kiírással szemben sok esetben nem helyben lakó állattartók nyertek, hanem egy jól körülírható érdekkör, például mezőgazdasági tapasztalat nélkül műkörmösök, benzinkutasok.
   
Párttársa, Harangozó Gábor azt mondta: bár feljelentést tettek a földbérletpályázatok eredménye miatt, a rendőrség elutasította a nyomozást arra hivatkozva, hogy a földalapkezelő munkatársai nem minősülnek hivatalos személynek, így nem követhettek el hivatali visszaélést.
   
A fideszes Font Sándor viszont úgy foglalt állást, hogy a felvetődött kérdések interpellációkkal is tisztázhatók, ráadásul a mezőgazdasági bizottság albizottsága kétszer is napirendjére tűzte a földbérletek ügyét.

Virágot osztott az ülésteremben a fideszes Varga István

Virágot osztott a parlamenti ülésteremben képviselőnőknek a fideszes Varga István, akit többen is bíráltak a családon belüli erőszakkal foglalkozó múlt heti vitában tett kijelentései miatt. A kormánypárti politikus azt követően adott át virágokat, hogy a Ház hétfőn elfogadta azt a népi kezdeményezést, amely arra irányult, hogy legyen önálló bűncselekmény a családon belüli erőszak.

Varga István az ülésteremben virágot adott át az országos népi kezdeményezés szervezőjének, Halász Pálmának, az Élet-Érték Alapítvány elnökének, valamint két LMP-s képviselőnek, Ertsey Katalinnak és Szabó Tímeának, akik fehér rózsájukat átadták Halász Pálmának.
   
A fideszes politikus akciója után - utalva múlt hétfői szavaira - az MTI-nek azt nyilatkozta: "az a mondat egy szerencsétlen mondat volt, ezért elnézést kértem azoktól a képviselőtársaimtól, akiket megbántottam, illetve majd a napirend után mindenkitől, akit meg kell követnem".
   
Halász Pálma az MTI-nek azt mondta, ez a virág azokat illeti, akik már nem élhették meg azt, hogy törvény születik a védelmükre.
   
Az Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze népi kezdeményezéséhez, amelyet a Fidesz eleinte nem támogatott, a párt női tagozatának állásfoglalása után azonban a kormánypárti frakció megváltoztatta korábbi véleményét, és végül támogatta a parlamentben a népi kezdeményezést, amelyre igennel szavaztak az ellenzéki képviselőcsoportok is.
   
A kezdeményezésről szóló vitában múlt hétfőről keddre virradó éjjel Varga István egyebek között azt mondta: "azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak".

A gazdasági bizottság támogatta a zárszámadást

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a 2011. évi zárszámadásról előterjesztett törvényjavaslatot hétfői ülésén.

A törvényjavaslatot 18 igen mellett 7 nem ellenében támogatta  a bizottság.
   
A 2011. évi költségvetés egyszeri tételek figyelembevételével GDP-arányosan 4,3 százalékos többlettel, egyszeri tételek nélkül 2,43 százalékos hiánnyal zárt - mondta Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hozzátette: a GDP-arányos államadósság 2011 végén 80,6 százalék volt, ami ugyan alig alacsonyabb a 2010. év végi 81,4 százaléknál, de ezt nagyrészt az egy évvel korábbinál magasabb, 311 forintos euró árfolyam okozta.
   
"A 2011. évi költségvetés úgy készült, hogy uniós módszertan szerinti hiány GDP-arányosan 3 százalék alatt legyen, igaz ezt részben nem konvencionális eszközökkel kívánta elérni a költségvetés. Látszik az, hogy azok az eszközök, amelyeket a 2011-es költségvetés során a kormány alkalmazott - gondoljunk a nyugdíjrendszer átalakítására, vagy a pénzügyi szektor bevonására a közterhek viselésére -, azóta más országokban is követésre talált" - mondta a helyettes államtitkár.
   
A kormány annak ellenére képes volt kézben tartani a 2011. évi költségvetést, hogy a gazdasági növekedés az eurózóna elhúzódó válsága nyomán 2011-ben elmaradt a tervezett 3 százaléktól, 1,6 százalékos volt - közölte Banai Péter Benő. Hozzátéve, hogy 2011-ben a háztartások fogyasztása alig emelkedett, csupán az export 8,4 százalékos emelkedése - 6,3 százalékos importnövekmény mellett - közelítette meg a tervezettet, ami 1,4 milliárd eurós folyó fizetési mérleg aktívumot eredményezett.
   
A helyettes államtitkár ismertette az egyszeri tételek nélküli, normál költségvetési adatokat: a 2011. évi zárszámadás pénzforgalmi adatai kiadási oldalon kedvezőbben alakultak, bár ezt a kormány két nagy beavatkozás révén érte le. Már februárban mintegy 250 milliárd forint összegű stabilitási tartalékot hozott létre a kormány, amelyből a döntő rész zárolás volt, összesen 187 milliárd forint összegben. A másik beavatkozás szeptemberben történt, a 100 milliárd forintos kiigazítás fele a bevételi, a másik fele a kiadási oldalra hatott.
   
Az egyszeri, azaz egyedi tételek 4,3 százalékos ESA többletet eredményeztek az államháztartásban - jelezte Banai Péter Benő.
   
Első helyen említette a nyugdíjrendszer átalakítása nyomán, a költségvetésbe került nyugdíjvagyont. Már a 2011. évi költségvetés is számolt 529 milliárd forint olyan bevétellel, amely a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszerből az állami rendszerbe visszalépők vagyonértékesítéséből származik. Ugyanakkor az EU-módszertan szerint a magánnyugdíj-pénztári rendszerből az államháztartásba visszakerült teljes vagyont el kellett számolni, ami a GDP 8 százalékát tette ki, ami többletként jelentkezett - mondta az NGM vezető. Pénzforgalmi szemléletben a tervezett 529 milliárddal szemben nyugdíjjellegű kiadásokra 459 milliárd forintot használt fel a költségvetés, lévén, hogy a nyugdíjkassza zárt, a fel nem használt közel 70 milliárd pedig az adósságcsökkentést szolgálja - tette hozzá.
   
A további egyszeri tételek közül a Mol-részvények visszavásárlására fordított, közel 500 milliárd forintot említette a helyettes államtitkár, jelezve, hogy ez a tétel csak a pénzforgalmi elszámolást érintette az EU-módszertan szerintit (ESA) nem.    
  
Emellett megtörtént a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények átstrukturálása  illetve az önkormányzatok adósságának átvállalása 196 milliárd forinttal, a MÁV adósság átvállalása 50 milliárddal, a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése  130 milliárddal, az EU-bíróság által hozott döntés a negatív áfa-per ügyében 200 milliárddal növelte a kiadásokat. Végül 52 milliárd többletkiadást jelentett az, hogy a devizahitelesek végtörlesztési elszámolása nyomán a bankok veszteségeinek 30 százalékát megtérítette a pénzintézeteknek a költségvetés.
   
Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke felvetette, hogy a kormány hibás gazdaságpolitikájának következménye volt a 2011. év végi 311 forintos euró árfolyam, amelynek nyomán az adósságráta gyakorlatilag alig csökkent.
   
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke erre reagálva arról beszélt, hogy 2006-ban az államadósságból a devizaadósság aránya 28 százalék volt, 2009-ben ez az arány közel 45 százalékra nőtt, ami egyben az árfolyamkockázatot is megnövelte. Megemlítette azt is, hogy Magyarországon a december végén érvényes forint árfolyamon számítják az államadósságot, amíg Lengyelországban például a számítás alapja a második félévi átlagos euró/zloty árfolyam.

Lapozzon a napirend előtti felszólalásokért!

OLDALTÖRÉS: Napirend előtti felszólalások

Napirend előtti felszólalások

Napirend előtti felszólalások

Napirend előtti felszólalások

Az LMP a családon belüli erőszakról 

Ertsey Katalin (LMP) üdvözölte a kormányoldal "pálfordulását" a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi kategóriává tételével kapcsolatban, és kijelentette: korábban a Fidesz-KDNP frakciószövetség is "arcul csapta" azokat a gyermekeket, akiket otthon is vernek. 

"Miért csak most vette észre a kormány, hogy a szavazók fele nő?" - tette fel a kérdést, majd azt mondta: nem utoljára kapott "sallert" a társadalomtól Orbán Viktor miniszterelnök vezetési stílusa. A képviselő számos javaslatot tett arra, hol kellene pozíciót biztosítani a nőknek. 

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szintén fontos kérdésnek nevezte a családon belüli erőszak problémáját, amely több százezer embert érint. Azt mondta, hogy ha párkapcsolatokban valóban olyan erőszakos cselekmények fordulnak elő, amelynek kezelésére a jelenlegi büntetőjog nem elégséges, valóban beszélni kell erről. 

Hangsúlyozta: az aláírásgyűjtés céljára kell koncentrálni, és védelmet kell nyújtani az áldozatoknak. Félreértésnek nevezte azonban, hogy elutasítóan állnának a problémához, és bírálta azokat, akik férfiellenes jelszavakat hangoztatnak az ügy kapcsán. Úgy fogalmazott: nem tenné "kékharisnyás üggyé" a javaslatot. 

A Jobbik nem akar föderációt az Európai Unióban 

Balczó Zoltán (Jobbik) az Európai Unió esetleges föderációvá válásának tervét bírálta felszólalásában, és azt mondta: a kormánytól azt várja, hogy utasítsa el a tagállamok kapcsolatának szorosabbra fűzésének és egyes tagállamok gyarmati szintre helyezésének javaslatát. 
Hozzátette: számos, unióval kapcsolatos kérdést népszavazásra kellene bocsátani. A Jobbik emellett vitanapot is kezdeményez a közösséget érintő ügyek megtárgyalására. 

Németh Zsolt államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa jövőjét illetően számos javaslat létezik. Mint mondta, az Európai Tanács októberben tart fórumot az egyes vélemények ütköztetésére, ezek alapján decemberre alakítja ki álláspontját. 

Az államtitkár azt hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnöke által használt nemzetállamok föderációja szóösszetétel nehezen értelmezhető. Hozzátette: a magyar kormány az egyenjogúságra helyezi a hangsúlyt, és részese kíván lenni az unió jövőjéről zajló vitának. Az államtitkár fontosnak tartotta a nemzeti identitás védelmét is, valamint a szubszidiaritás elvét is.

MSZP: a kormány beszámíthatatlan 

Lukács Zoltán (MSZP) beszámíthatatlannak nevezte a kormány politikáját, amelynek szerinte újabb példája az azeri baltás gyilkos kiadatása. Emlékeztetett arra, hogy sem az igazságügyi, sem a külügyi tárca nem támogatta a kiadást. 

Miért érte meg kiadni ezt az embert? - tette fel a kérdést, és választ várt arra is: mi az az ár, amiért érdemes volt kockáztatni az ország és a térség biztonságát. 
Bírálta a kormányt az IMF-követeléslistával kapcsolatban is, amelyet nem létezőnek nevezett, és azt mondta: a gazdaságot olyan alapokra kellene állítani, amelyen munkahelyek jöhetnek létre. 

Cséfalvay Zoltán államtitkár a korábbi kormány által kötött IMF-hitelfelvételét bírálta, amely jelentős terheket ró az idei és a jövő évi költségvetésre. Azt mondta: ha ezt nem kellene törleszteni, munkahelyteremtésre is nagyobb forrásokat fordíthatna a kabinet. 

Az államtitkár szerint fontos átalakulás zajlik az ország munkaerő-piacán, hiszen egyre több magasabb hozzáadott értéket igénylő munkahely jönnek létre. 

KDNP: elítélendő minden erőszakos megnyilvánulás 

 Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő frakciója nevében hangsúlyozta: elítélnek minden erőszakos cselekményt, különösen, ha az gyengébbek, kiszolgáltatottak ellen irányul. Ezért a KDNP támogatja a nők vagy gyermekek bántalmazásáról szóló párbeszéd megkezdését. 

 Úgy vélte ugyanakkor: több tudományág bevonásával kell közelíteni a kérdéshez, hiszen nincs elegendő adat, emellett kulturális területen is vannak teendők. Fontosnak tartotta a család értékeinek megjelenítését, és hangsúlyosan beszélt a hűség különböző aspektusairól. 

Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, hogy az erőszak minden formáját elutasítja, azt is, amikor békés tüntetőkkel szemben lépnek fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2005 óta tartó gyakorlattól eltérően 2012-től hároméves keretszerződést kötnek az áldozatokat védő krízisközpontokkal, így azok kiszámíthatóbb módon működhetnek. 

Kijelentette, nem családon belüli, hanem kapcsolaton belüli erőszakról kellene beszélni, mert szerint többségében nem a hagyományos családokban fordulnak elő erőszakos cselekmények. 

 Fidesz: a szocialista kormány csökkentette a nyugdíjakat az IMF-megállapodás hatására 

 Rogán Antal (Fidesz) a 2008-ban megkötött IMF-megállapodásról beszélt, amelynek szerinte radikális megszorítások lettek a következményei. Ide sorolta a 13. havi nyugdíjak és bérek eltörlését, és arra kérdezett rá a szocialistáknál: ha véleményük szerint az IMF nem szokott nyugdíj- vagy bércsökkentést kérni, miért nyúlt ehhez az eszközhöz a 2009-es kormány. 

 Rámutatott arra is: a megszorítások nyomán nem növekedett a munkahelyek száma, hanem csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig nőtt. 
 Arról is beszélt, hogy az Állami Számvevőszék szerint 2008-ban nem kellett volna olyan sürgősen megkötni a megállapodást, mert a központi költségvetés helyzete nem indokolta ezt.