Drágán működik és egyre gyengébb a hatékonysága

A napokban nyilvánosságra került vizsgálati jelentés szerint az ezredforduló táján világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állam hagyományos szerepének átértékelése. E változások mozgatórugója, hogy a lakosság adófizetőként és ügyfélként egyaránt olcsó és átláthatóan működő államot kíván. 

A folyamatot erősítik a költségvetési hiány és az államadósság nyomása, a növekvő globális verseny kényszere. A kormányok felismerték, hogy az ország versenyképességének egyre fontosabb tényezője a közigazgatás, ezen belül különösen a kormányzat működésének színvonala, minősége, teljesítménye.
 
Sokféle módon vizsgálják, hogy milyen eredményeket hoz a közösből a kormányzatra költött pénz. Egy svájci kutatóintézet például 28 éve készít rangsorolt arról, hogyan a kormányzati hatékonyságnak is köszönhetően hogyan alakul egyes országok gazdasági versenyképessége. 

A viszonyítási pont minden évben az USA 100 százaléknak vett teljesítménye. A vizsgált közel 70 ország között 2003-ban Magyarország a 34. helyen állt, 55,794 százalékos értékkel, ezzel 13 százalékkal előztük meg a 46. helyen álló Szlovákiát. 2005-ben Magyarország a 37. helyre csúszott (59,867 százalék), miközben a 40. helyen álló Szlovákia 11 százalékkal csökkentette a lemaradását. 2008-ban Szlovákia a 34. helyen állt, és 12 százalékkal produkált jobb eredményt a 38. helyen álló Magyarországgal szemben.

Hasonlóan szomorú tendenciákat jelez az a 2007-es világbanki felmérés amely szerint a kormány(zás) általános hatékonyságát tekintve Magyarország mutatója 1998-2006 között 80,1 százalékról 72,5 százalékra változott. Azon belül a szabályozás minőségénél 88,3-ről és 85,9-re, a korrupció kezelésénél pedig 74,8-röl 69,9 százalékra csökkent a hatékonyság nyolc év alatt.

Az eredmények vélhetően nem a pénzen múlnak, hiszen a nemzetközi felmérések szerint hazánk másokhoz képest erején felül költ erre a szférára. További részletek a pénteki Naplóban.