Tízből négy diák nem bírná hitel nélkül

Az önálló hallgatói hitelrendszert még az Orbán-kormány hozta létre 2001 októberében azzal a céllal, hogy az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől függetlenül minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, és hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit.

A hallgatói hitelrendszer működési elve, hogy nincs profitelvárás, az alaptevékenységből nem származhat nyereség, mivel a hallgatói hitel kamatában csak a hitelrendszer finanszírozásához és működtetéséhez szükséges költségek és ráfordítások, illetve a nemfizetésből eredő kockázatokat fedező kamatelem érvényesíthető. 

Tehát a rendszert működtető Diákhitel Zrt. működési és finanszírozási költségeit, valamint várható hitelezési veszteségeit a hitelfelvevők a hallgatói hitel kamatában teljes mértékben megtérítik, így a hitelrendszer önfenntartó, nincs szükség költségvetési támogatásra. 

Egyedül a működés első négy éve volt ez alól kivétel, amikor az aktuális kormányok összesen 2546 millió forint költségvetési támogatást biztosítottak a hitelrendszer elindításához, ami lehetővé tette a hallgatói hitelkamatok alacsony szinten tartását. Ezt követően a társaság további költségvetési támogatásban nem részesült. 

A számvevők ugyanakkor azt is megállapították, hogy a Diákhitel Központ Zrt. túlságosan drágán kapja a pénzügyi szolgáltatásokat a neki erre kötelezően kijelölt Magyar Államkincstártól. Az ÁSZ tapasztalatai szerint a kincstár számlavezetési és befektetési szolgáltatásai, azok díjtételei a kereskedelmi bankokénál kedvezőtlenebbek. 

Az ebből származó anyagi hátrányt a hitelt felvevő diákoknak kell finanszírozni a magasabb kamatokban. Az ÁSZ a pénzügyminisztert kérte a helyzet orvoslására.

A hitelfelvételi hajlandóság az államilag támogatott képzésben résztvevők körében 2003 első félévében volt a legmagasabb 34,3 százalékos aránnyal, 2007-2008 első felében pedig a legalacsonyabb 22,7 százalékkal. 

A költségtérítéses képzésben résztvevő hitelt igénybevevők igényjogosultakhoz mért aránya az első folyósítás évében 16,9 százalék volt, 2003 első felében 26,6 százalékos csúcsot ért el, majd 2007-2008 első hat hónapjára 18,8 százalékra csökkent.

Az indulás óta több mint 250 ezer hallgatónak nyújtottak kölcsönt, az érintett időszakban a felsőoktatásban résztvevők mintegy 20 százaléka vette igénybe a hitelt. A hallgatói hitelek 2007 végén nyilvántartott állománya 159 milliárd forint volt, amely 2008 végére meghaladta a 180 milliárd forintot.

Az ÁSZ jelentése idézi azt az egy évvel korábbi reprezentatív felmérést, amely szerint a megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy a diákhitel nélkül, abba kellene hagyniuk tanulmányaikat. Vizsgálták azt is, hogy ki miért nem él a lehetőséggel. A hitelt fel nem vevők 59 százaléka az eladósodottságtól való félelmet jelölte meg indokként. 

A felmérés megállapította, hogy az érintetteknek részletesebb információt kell nyújtani a hitelvisszafizetés feltételeiről és hangsúlyosabbá kell tenni a törlesztéssel kapcsolatos tájékoztatást a felelős, átgondolt döntés érdekében.

Az óvatosságot jelzi, hogy a hitelt felvevők többsége a havi 40 ezer, illetve 50 ezer forintos havi maximumnál 10-10 ezer forinttal kevesebbet vesz igénybe. Ennek ellenére is elég jelentős a törlesztést hosszabb távon nem fizetők száma, tavaly megközelítette az 1300 főt, a teljes érintett kör mintegy négy százalékát. 

Az APEH-nak behajtásra átadott tartozás összege több mint 800 millió forint volt.

További érdekességekért keresse a szerdai Naplót!