2009.03.18. 06:20
Visszafordíthatatlan? A jövőnket éljük fel!
<b>Veszprém</b> - Magyarországon az embereknek csak a negyede fizet jövedelemadót és egyharmada társadalombiztosítási járulékot. Ha csak annyit tesz a kormány, hogy segít azoknak, akik elég hangosan tudnak panaszkodni - például az devizahiteleseknek - , akkor ezzel csak növeli a bajt. A jövőt éljük fel. Az ország már most úgy el van adósodva, hogy gyermekeink és unokáink szempontjából a legjobb befektetés az adóssághegy csökkentése lenne.
(Fotó: archív)
*
Egyetemi hallgatóknak tartott a közelmúltban előadást a válságról dr. Mihályi Péter a Pannon Egyetem Pénzügytan tanszékének tanszékvezető tanára.
*
Olyan, mintha az uniós pénzeket helikopterről öntenénk a gazdaságba. Ezzel nem érünk el semmit. Akik eddig is dolgoztak - akár legálisan, akár feketén - azok már most is nagyon sokat dolgoznak.
Akik viszont tényleg nincsenek jelen a munkaerőpiacon, azokhoz ezek a pénzek nem érnek el majd. Például azok az anyukák, akik három évig maradnak otthon a gyerek mellett, vagy azok a fiatalok, akik rossz egyetemeken egy használhatatlan diploma megszerzésével ütik el az időt. 
Ezek az intézkedések a gazdaság kifehéredését sem segítik. Gondoljunk csak az építőiparra, a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra! Semmivel nem lesz több adófizető.
Nagy a veszélye annak, hogy az uniós pénzek osztogatása és az élőmunka terheinek csökkentését célzó intézkedések együttesen csak bérinflációt generálnak. Különösen akkor, amikor az állami szférában, ahol még most is nagyon sokan dolgoznak, három-öt százalékos nettó béremelés történik.
Magyarországon a közepes és nagyobb, 200-400 személyes vállalatok erősödésére kellene koncentrálni, a kicsiket fel kellene vásárolni vagy meg kellene szűnniük.
A háztartásoknak spórolásba kell fogniuk. Ez fájdalmas, de egészséges folyamatot indít majd el. Így a lakossági megtakarításokon keresztül újra pénz kerül a bankrendszerbe, amely képes lesz kölcsönt adni a vállalatoknak.
Az elmúlt években ugyanis a háztartások nettó megtakarítása gyakorlatilag a nullára esett vissza. Most és az elkövetkezendő minimum két-három évben arra kell berendezkedni, hogy a kormánynak is, a magyar bankoknak is, meg a magyar nagyvállalatoknak is a külföld csak nagyon-nagyon drágán fog újabb hiteleket adni.
Attól, hogy számottevő réteg rosszul él, a jövő sem ment meg minket. Nálunk sokkal gazdagabb országokban is nagyon sokan élnek - relatíve - nagyon rosszul. Ez a modern társadalom velejárója.
Általában azok élnek nagyon rossz körülmények között, akik alulképzettek vagy diszkrimináltak. Az államnak kutya kötelessége segíteni a leginkább rászorultakon.
De ami nálunk folyik, a középosztály és a felső középosztály támogatása, az nemcsak káros, de erkölcstelen is.
Azt is tudjuk, hogy aki felnőttkorára nem szerzett képesítést, azzal már nem nagyon lehet mit tenni, de meg kell akadályozni, hogy a gyerekeire is ez a sors várjon, vagyis nem a szülőkre, hanem a gyerekeikre kell költeni. Ez Magyarországon egyrészről romakérdés, másrészről az oktatási rendszer problémája.
OLDALTÖRÉS: allamcsod
A magyar gazdaság stratégiája az elmúlt 20 évben arra épült, hogy végbemegy egy gyors privatizáció, és olyan területek nyílnak meg, ahova a tőkét be lehet hozni.
Ez a stratégia bevált, korszerű üzemek ezrei jöttek létre, hatalmas léptékben korszerűsödött az ország infrastruktúrája - lásd autópályák, kereskedelem, szolgáltatások.
De ezek a szűz területek mára elfogytak, ráadásul ma már kevésbé vonzó hazánk, mert belépett a világpiacra a sokkal olcsóbb Kína, India. Olyan területeket kellene megnyitnunk, amelyek eddig zárva voltak, de versenyelőnyt biztosítanak belátható ideig: egészségügy, öregségi ellátás, tömegközlekedés, szállítás, oktatás, mezőgazdaság.
Ha a lakosság megtakarít, akkor olcsóbban hagyja a pénzét a bankban, mint a vállalatok. Ezért is érdeke egy országnak, hogy bevándorlói legyenek. Ha körülnézünk a világban - Amerikától Ausztriáig vagy Spanyolországig - a gazdasági növekedés egyik motorját mindenütt a vendégmunkások jelentik. Igaz, eközben persze társadalmi problémák is keletkeznek.
Ha egy minimálbéresnek 10 ezer forintos nettó béremelést akarunk adni, akkor ez most a munkáltatónak 20 531 forintjába kerül. 
A jelenlegi információk szerint ez a költség a most elhatározott adó- és járulék-átrendezés után csak ezer forinttal lesz kevesebb. Ez nem különbség. Továbbra is megmarad a zsebbe fizetés érdeke.
Ha azonban itt is megtörténne a felbruttósítás, akkor a munkavállaló és a munkaadó összejátszásának közös érdeke megszűnne, hiszen ha mindenki maga fizetné egészségügyi és nyugdíjjárulékainak egészét, akkor nem lenne értelme az összekacsintásnak.
Ha valaki nyugdíjemelést akarna vagy több forrást az egészségügyre, akkor az járulékemeléssel járna.
Szerintem politikai és kommunikációs érvek is szólnak amellett, hogy egyszerre kellene meglépni az egészségügyet, a nyugdíjbiztosítást, a szociális szférát, az oktatást érintő reformokat. Mert ebben az esetben senki sem érezné azt, hogy éppen vele toltak ki.
(Fotók: archív)
A magyar gazdaság stratégiája az elmúlt 20 évben arra épült, hogy végbemegy egy gyors privatizáció, és olyan területek nyílnak meg, ahova a tőkét be lehet hozni.
Ez a stratégia bevált, korszerű üzemek ezrei jöttek létre, hatalmas léptékben korszerűsödött az ország infrastruktúrája - lásd autópályák, kereskedelem, szolgáltatások.
De ezek a szűz területek mára elfogytak, ráadásul ma már kevésbé vonzó hazánk, mert belépett a világpiacra a sokkal olcsóbb Kína, India. Olyan területeket kellene megnyitnunk, amelyek eddig zárva voltak, de versenyelőnyt biztosítanak belátható ideig: egészségügy, öregségi ellátás, tömegközlekedés, szállítás, oktatás, mezőgazdaság.
Ha a lakosság megtakarít, akkor olcsóbban hagyja a pénzét a bankban, mint a vállalatok. Ezért is érdeke egy országnak, hogy bevándorlói legyenek. Ha körülnézünk a világban - Amerikától Ausztriáig vagy Spanyolországig - a gazdasági növekedés egyik motorját mindenütt a vendégmunkások jelentik. Igaz, eközben persze társadalmi problémák is keletkeznek.
Ha egy minimálbéresnek 10 ezer forintos nettó béremelést akarunk adni, akkor ez most a munkáltatónak 20 531 forintjába kerül. 
A jelenlegi információk szerint ez a költség a most elhatározott adó- és járulék-átrendezés után csak ezer forinttal lesz kevesebb. Ez nem különbség. Továbbra is megmarad a zsebbe fizetés érdeke.
Ha azonban itt is megtörténne a felbruttósítás, akkor a munkavállaló és a munkaadó összejátszásának közös érdeke megszűnne, hiszen ha mindenki maga fizetné egészségügyi és nyugdíjjárulékainak egészét, akkor nem lenne értelme az összekacsintásnak.
Ha valaki nyugdíjemelést akarna vagy több forrást az egészségügyre, akkor az járulékemeléssel járna.
Szerintem politikai és kommunikációs érvek is szólnak amellett, hogy egyszerre kellene meglépni az egészségügyet, a nyugdíjbiztosítást, a szociális szférát, az oktatást érintő reformokat. Mert ebben az esetben senki sem érezné azt, hogy éppen vele toltak ki.
(Fotók: archív)
A magyar gazdaság stratégiája az elmúlt 20 évben arra épült, hogy végbemegy egy gyors privatizáció, és olyan területek nyílnak meg, ahova a tőkét be lehet hozni.
Ez a stratégia bevált, korszerű üzemek ezrei jöttek létre, hatalmas léptékben korszerűsödött az ország infrastruktúrája - lásd autópályák, kereskedelem, szolgáltatások.
De ezek a szűz területek mára elfogytak, ráadásul ma már kevésbé vonzó hazánk, mert belépett a világpiacra a sokkal olcsóbb Kína, India. Olyan területeket kellene megnyitnunk, amelyek eddig zárva voltak, de versenyelőnyt biztosítanak belátható ideig: egészségügy, öregségi ellátás, tömegközlekedés, szállítás, oktatás, mezőgazdaság.
Ha a lakosság megtakarít, akkor olcsóbban hagyja a pénzét a bankban, mint a vállalatok. Ezért is érdeke egy országnak, hogy bevándorlói legyenek. Ha körülnézünk a világban - Amerikától Ausztriáig vagy Spanyolországig - a gazdasági növekedés egyik motorját mindenütt a vendégmunkások jelentik. Igaz, eközben persze társadalmi problémák is keletkeznek.
Ha egy minimálbéresnek 10 ezer forintos nettó béremelést akarunk adni, akkor ez most a munkáltatónak 20 531 forintjába kerül. 
A jelenlegi információk szerint ez a költség a most elhatározott adó- és járulék-átrendezés után csak ezer forinttal lesz kevesebb. Ez nem különbség. Továbbra is megmarad a zsebbe fizetés érdeke.
Ha azonban itt is megtörténne a felbruttósítás, akkor a munkavállaló és a munkaadó összejátszásának közös érdeke megszűnne, hiszen ha mindenki maga fizetné egészségügyi és nyugdíjjárulékainak egészét, akkor nem lenne értelme az összekacsintásnak.
Ha valaki nyugdíjemelést akarna vagy több forrást az egészségügyre, akkor az járulékemeléssel járna.
Szerintem politikai és kommunikációs érvek is szólnak amellett, hogy egyszerre kellene meglépni az egészségügyet, a nyugdíjbiztosítást, a szociális szférát, az oktatást érintő reformokat. Mert ebben az esetben senki sem érezné azt, hogy éppen vele toltak ki.
(Fotók: archív)
