2009.05.20. 12:53
Hűtés légkondi nélkül - Minél több a gép, annál nagyobb a hőség
Veszprém - A nyári melegedés oka a világméretű éghajlatváltozás, ennek pedig kiváltója a növekvő széndioxid kibocsátás, amit a légkondicionálók növekvő energiafelhasználásával csak fokozunk. Hogyan hűtsük hát a lakást?
Az épület tájolásával, napszögek számításba vételével, a ház szerkezeti elemeinek tervezésével sokat tehetünk azért, hogy ne kelljen néhány éven belül légkondicionálóra beruháznunk, tanácsolta Kiss Renáta, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület programvezetője.
Szigeteléssel is sokat javíthatunk a helyzeten, akár építkezéskor, akár utólag pótoljuk. Jó, ha természetes anyagokat használunk, mert nem gátolja az épület természetes szellőzését. A megfelelő hőszigetelés télen benntartja a meleget, nyáron pedig a hűvöset.
A legnagyobb hőforgalom az ablakokon, ajtókon keresztül zajlik. A jó hőszigetelésű üveg főleg télen jelent megtakarítást, de ha nyílászáróinkat külső árnyékolóval (fatábla, zsalugáter, küldő redőny, küldő hővédő roló a tetőablakokra) látjuk el, ezzel a nappali hőséget ki tudjuk zárni. Éjszaka és kora reggel szellőztessük át lakásunkat, házunkat.
Ültethetünk dús lombú, lombhullató fát a déli, nyugati ablak elé. Így télen besüt a nap és passzív módon melegíti lakterünket, míg nyáron árnyékot ad, ezzel hűt. Alkalmazhatunk futónövényeket is - az erősen napsütötte falak felmelegedése is megszűnik, ha a falat növénnyel futtatjuk be.
A levelek a beeső napsugarak felé mindig optimális szögben fordulnak, így a napsugárzás 80 százalékát képesek távol tartani a homokzattól. A befuttatott házak hűsítő hatása abból is fakad, hogy a növények a napenergia nagy részét a víz elpárologtatására fordítják, így növelik a levegő páratartalmát.
A párásítás is segítheti, hogy lakásunk klímája a forró nyári napokban is természetesen kellemes legyen, többlet energiafelhasználás, folyamatos berregés nélkül.