Újpest? Az meg mi?

A sokszoros román bajnokot az Újpest FC-vel hozta össze a sors az UEFA-kupát idén felváltó Európa-liga második selejtezőkörében. No, igen, ha a két egyesület nemzetközi eredménysorát és költségvetését összehasonlítjuk, tartalmilag túlságosan nem kritizálhatjuk a kulturálatlanságát és diplomáciai érzéketlenségét ezúttal is lelkesen bizonyító klubelnök lesújtó véleményét. Itt elkezdhetünk egy felsorolást, azzal a jelmondattal, hogy a futball azért (is) szép játék, mert a kicsi legyőzheti a nagyot, a szegény a gazdagot, a lenézett az esélyesebbet, de ebben Magyarországon mi jó ideje nem hiszünk, legfeljebb szeretnénk hinni benne.

Pedig a kishitűséget nekünk is le kellene cserélnünk arra az őszinte, megalkuvást nem tűrő akaratra, amelyet például a lichtensteni bajnok Vaduz mutatott be néhány évvel ezelőtt épp az Újpest ellen, vagy az Amerikai Egyesült Állomok válogatottja a legyőzhetetlennek hitt Spanyolországgal szemben a Konföderációs-kupán. Kívánom az újpestieknek (és a nemzetközi tornákon induló összes magyar csapatnak), hogy mutassanak végre jó példát egy tisztességes teljesítménnyel. Hogy jöjjön össze egy bravúr és hogy a párharc után a Gigi Becaliról faggatott Sallói István, a lila-fehérek sportigazgatója pókerarccal kérdezhessen vissza: az meg ki?