Political Capital: Alkotmányossági aggályokat vet fel a választási rendszer

Ez a kérdés azokban bizonyosan felmerül, akik lapunk tegnapi számában olvasták a Political Capital Institute hirdetését. 

Ebben az intézet tényként állítja az írás bevezetőjében feltett kérdést. Választ a Political Capital munkatársától, László Róberttől kértünk. 

Kifejtette, álláspontjuk szerint a listás és az egyéni választási rendszert ötvöző magyar struktúrát alapjaiban nem sürgető megváltoztatni. Vannak viszont olyan betegségei, melyekhez mindenképpen hozzá kell nyúlni. 

Az egyik probléma az, hogy egy alkotmánybírósági határozat miatt a külképviseleti szavazást lehetővé tevő jogszabály megszűnik, ha a képviselők még időben nem teszik meg a szükséges lépéseket. (A külképviseleti szavazást technikai okból egy héttel korábban kell megtartani, ez az időzítés vet fel bizonyos alkotmányossági aggályokat.) 

Márpedig ha nem tennék lehetővé a külföldön tartózkodó állampolgároknak, hogy gyakorolhassák szavazati jogukat, az példátlan visszalépés lenne a magyar demokrácia történetében. 

A másik gond a választókerületek eltérő nagysága. Az Alkotmánybíróság egy 2005-ös határozatában kimondta, ha több mint kétszeres eltérés van két választókerület lélekszáma között, az sérti az egyenlő választójog elvét. 

Egy térkép átrajzolással pillanatnyilag lehetne orvosolni a helyzetet, de ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a választási rendszerbe olyan törvényi garanciát építsenek bele, amely kötelezővé tenné, hogy bizonyos időközönként vizsgálják felül a választókerületek határait. A népesség áttelepülése miatt ugyanis az adott területen élő lélekszáma folyamatosan változik. 

László Róbert álláspontja szerint bár nem a képviselők száma a lényegi kérdés, a kisebb parlamentre való áttérés mögül eddig mindig hiányzott a politikai akarat, a felvetések sosem mutattak a megegyezés felé, kizárólag a nyilvánosságnak szóltak. 

Most viszont abban bízik, hogy a nyilvánosság ereje néhány politikust  párthovatartozástól függetlenül  ráébreszt arra, jól felfogott politikai érdekből oldják meg az intézetük által felvázolt problémát, hiszen a választási eredmény legitimitásának egyik legfontosabb kritériuma az alkotmányosság.